Maria Adebahr német külügyi szóvivő elmondta, hogy a két német csütörtöki őrizetbe vételéről „nem állami forrásokból” értesültek, és a török hatóságok megerősítették az információt, de nem tették lehetővé, hogy az érintettek konzuli segítséget kapjanak.
Az őrizetbe vétel okáról sem adtak tájékoztatást, de a tárcánál abból indulnak ki, hogy a tavalyi puccskísérlettel összefüggő politikai indokokról lehet szó, mint minden eddigi esetben.
A török hatóságok eddig tizenkét német állampolgárt tartottak őrizetben vagy előzetes letartóztatásban politikai bűncselekmények – többnyire az elbukott puccskísérletért felelősnek tartott hitszónok, Fetullah Gülen terrorista szervezetnek minősített mozgalma támogatásának – gyanúja miatt. Négyen német-török kettős állampolgárok, mondta Maria Adebahr a kormányszóvivői tájékoztatón.
Az előzetes letartóztatásban lévők között van Deniz Yücel, a Die Welt című lap tudósítója is, akit éppen kétszáz napja fosztottak meg szabadságától. A külügyi szóvivő kiemelte: a tárca minden eszközzel küzd azért, hogy kiszabadítsák az újságírót és a többi német állampolgárt.
Steffen Seibert kormányszóvivő hozzátette, hogy Berlin továbbra is aggódik Deniz Yücel sorsa miatt, és nemcsak azt követeli Ankarától, hogy igazodjék a jogállamiság elveihez a tudósító elleni eljárásban, hanem azt is, hogy tartsa tiszteletben a konzuli segítségről szóló nemzetközi jogi előírásokat. Az őrizetbe vett német állampolgárokkal kapcsolatos tájékoztatás elmulasztása és a konzuli segítség igénybevételének megtagadása „teljességgel elfogadhatatlan” – hangsúlyozta a kormányszóvivő.
Angela Merkel kancellár pénteken egy választási gyűlésen elmondta, hogy a kormánynak „határozott választ” kell adnia a további két német állampolgár őrizetbe vételére. Hozzátette: az utóbbi időszak fejleményei miatt szükségessé válhat, hogy Berlin „átgondolja viszonyát” Törökországgal.
Hírportálok beszámolói szerint kiemelte: Ankara politikája miatt nem lehet teljesíteni azt a török igényt, hogy az Európai Unió tárgyaljon az EU–Törökország vámunió továbbfejlesztéséről.
A kancellár kedden a hagyományos nyári sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy a német–török kormányzati kapcsolatok javításának feltétele a német megítélés szerint a szabadságuktól Törökországban ok nélkül megfosztott német állampolgárok szabadon bocsátása. Hozzátette, hogy elkerülhetetlennek tartja az irányváltást kormánya Törökország-politikájában akkor is, ha ezt a német gazdaság is megszenvedi.
A berlini és az ankarai kormány viszonya a tavaly nyári törökországi puccskísérlet óta folyamatosan romlik, a kapcsolatot konfliktusok egyre hosszabb sora terheli. A német vezetés ezért júliusban irányváltást jelentett be, az eddiginél keményebb fellépést ígér arra hivatkozva, hogy Törökország elfordul az európai értékekről.
Egy augusztusban ismertetett felmérés szerint a németek többsége támogatja a határozott kiállást Recep Tayyip Erdogan széles körben egyre inkább tekintélyelvűnek tartott rendszerével szemben. A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített kutatás szerint a németek 72 százaléka úgy gondolja, hogy gazdasági eszközökkel nyomást kell gyakorolni Törökországra akkor is, ha a német gazdaságnak is hátrányosak az intézkedések.
