Irán általában nem is rejti véka alá, hogy politikailag is felhasználja a háddzsot. Ali Hámenei ajatollah többször biztatta arra a perzsa híveket, hogy a szent helyeken is emeljenek szót, például a palesztinok ügyében, de olyan tanácsot is adott már, hogy a hívek lehetőleg ne vásároljanak – azaz ne költsenek – Szaúd-Arábiában. Teherán felvetette azt is, hogy át kellene gondolni a fennálló rendszert, amely szerint kizárólag a szaúdiak felelősek a háddzs lebonyolításáért. Úgy vélik, 2015-ös tömegbaleset is azt példázza, hogy Rijád nem képes garantálni a zarándokok biztonságát. A szerencsétlenség részleteit egyébként a mai napig homály fedi, még az áldozatok pontos száma sem ismert (2400 körülire becsülik). Egyes szaúdi elméletek a történteket nagyon is szándékosnak tartják, Irán így próbálta besározni őket. Hogy hasonló eset ne fordulhasson elő, vagy legalábbis egyértelmű legyen mi történt, idénre már a zarándoklat teljes területét bekamerázták.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy aki a két szent várost irányítja, (Szaúd-Arábia előtt például az Oszmán Birodalom) óriási a befolyása az iszlám világra. A katari zarándokoknak tett gesztus is legalább ugyanannyira szól a külvilág felé, mint maguknak az érintetteknek.
