Ha valamiről megalapozott véleményt tudnak formálni az olaszok, az kétséget kizáróan a tészta. Ez az alapvető étel olyan központi eleme a gasztronómiának, sőt a mindennapi beszélgetéseknek Olaszországban (nem beszélve a tészta-dalról), mint nálunk a kolbász vagy a paprika. Egy augusztus 21-én Rómában elfogadott, a tésztát képező alapanyagok származási helyének feltüntetését előíró törvény viszont váratlanul nagyon heves reakciókat váltott ki az uniós szabadversenyre, a termékek szabad mozgására felügyelő Brüsszelből. Min azt az első reakciókból is egyértelművé vált, uniós olvasatban az élelmiszerek feliratozása a jogállamiságot ugyanúgy kikezdi, támadja, mint a Lengyelország esetében mostanában oly sokat emlegetett igazságszolgáltatási reform, vagyis a bírák kinevezésének mikéntje.
Az olasz kormány úgy érvel, az intézkedést a fogyasztók érdekében hozta, valamint hogy a durumlisztből készült tészta speciális olasz minősége okán mindenképpen megkülönböztetendő. Az igazi indok viszont a gazdasági protekcionizmus, ami egy félmondatban elő is kerül egy júniusi brüsszeli egyeztető ülés jegyzőkönyvében, vagyis hogy a lépéssel az olaszok saját termelőiket akarják védeni az importliszt ellenében. A lépés egy évvel az után jött, hogy az EU - talán nem egészen körültekintő módon - engedélyezte, hogy több más országgal együtt Franciaország és Olaszország is feltüntethesse az eredetet a tejes dobozokon, ám csak két év próbaidőre. Ami persze szintén ellenérzést szült, Belgium akkor azt kifogásolta, a franciák gasztro-nacionalizmusa tönkreteszi a belga tejexportot. Ekkor - 2015-ről 2016-ra - 17 százalékkal esett a belga tejtermék-export a nagy déli szomszéd irányába.
A protekcionizmus mellett állók - elég logikus módon - úgy érvelnek, hogy mi sem jobb eszköz a szabad piac kiteljesítéséhez, mint a nemzetgazdaságok helyi termelési pontjainak erősítése, hiszen így majd például a belgák is igyekezni fognak, hogy legalább olyan finom tejtermékkel álljanak elő, mint a franciák.
Az olaszok tehát nagyon is stílusos módon, tésztával felfegyverkezve készülnek a Brüsszel-ellenes harcra, mert a Made in Italy felirat miatt valószínűleg kötelezettségszegési eljárással fogják szembe találni magukat. A balközép Demokrata Párti Maurizio Martina mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszterének kijelentése (Készen állunk szembe nézni a bizottsággal
) egyébként tökéletesen rímel a magyar kormányfő Brüsszelt támadó mondataira. A szabad piac védelmében ideje azonban átgondolni a harcias kirohanásokat. Piacvédő intézkedéseket egyre több tagországban látni, sok tagország érvel amellett, hogy az eredetjelölés növeli az élelmiszer-biztonságot, ráadásul megadja a fogyasztónak azt az információt, amihez való hozzáférése abszolút jogában áll. Amiatt sem biztos, hogy jó gondolat a központi keménykedés, mert az ilyenek könnyen az olasz populista erők vitorlájába fújhatják a szelet. Persze lehet, hogy pont ezt látta meg a balközép kormány is, hiszen 2018 májusában parlamenti választások lesznek, ahol a fő kérdés a rendszerkritikus erők, az Északi Liga és az Öt Csillag Mozgalom megállítása.
