Nem veszi tudomásul a világ a kurd népszavazás eredményét

Törökország, Irak és Irán szankciókkal fenyeget, az Egyesült Államok is csak sajnálkozik.

Az iraki kormány nem fog tárgyalni a kurdisztáni regionális kormánnyal a referendum eredményéről, mivel az alkotmányellenes volt – így kommentálta Haider al-Abadi iraki miniszterelnök a kurdok által hétfőn megtartott népszavazást, melyen a kurdisztáni autonóm régió függetlenségéről döntöttek. Ugyan a voksolás végeredményének kihirdetését eredetileg csütörtökre ígérték, Maszúd Barzani iraki kurd elnök már kedd este bejelentette: győztek az igenek. A nyilvánosságra hozott adatok szerint 72 százalékos részvétel mellett a szavazók 93,3 százaléka az iraki kurd régió függetlenségét támogatta.

Habár a kurdisztáni kormány szerint a hétfőn megtartott népszavazás nem kötelező érvényű, csupán jogi mandátumot adna Erbílnek, hogy tárgyaljon az iraki kormánnyal és a környező országokkal az Iraktól való elszakadásáról, a régió szereplői dühödten reagáltak a kezdeményezésre. Bagdad azt követelte a külföldi országoktól, hogy állítsák le az olajkereskedést a kurdokkal, Irán pedig hétvégén az onnan érkező repülőgépeknek már megtiltotta a belépést az országba. Törökország ugyan Erbíl szövetségese a régióban, Recep Tayyip Erdogan török államfő most szankciókkal fenyegetőzött. Elmondta, a határon már jelenleg is csak Törökországból Irakba lehet átlépni, az elkövetkező napokban mindkét irányban lezárják a forgalmat. Emellett annak a lehetőségét is felvetette, hogy Ankara elzárja az Észak-Irakból kiinduló olajvezetéket, így gátolva meg a nyersanyag exportját. 

Később pedig Erdogan már úgy nyilatkozott: Az, hogy Barzani nem kérte ki Törökország véleményét a referendumról „őszintén szólva... az országunk elleni árulás volt”. „Amint bevezetjük szankcióinkat, minden bizonnyal bajba kerültök” – intézte Erdogan szavait a kurd elnökhöz. „Ahogy elzártuk a csapot, vége van” – tette hozzá, nyilvánvalóan arra a kőolajvezetékre utalva, amely Kurdisztánból vezet Törökországba, s ezzel a nemzetközi piacra. Az észak-iraki autonóm régió bevétele nagyrészt az energiahordozó eladásából származik.

Erbíl egyébként naponta több százezer hordó olajat szállít Törökországba, amiből hatalmas, a bagdadi költségvetéstől teljesen független exportbevételei vannak. Sőt, Erdogan arra is figyelmeztette az autonóm régiót, hogy a török haderő nem céltalanul kezdett hadgyakorlatot múlt hétfőn az Észak-Irakkal határos délkelet-törökországi Sirnak tartomány Silopi körzetében.

A regionális szereplőkön kívül a világ nagyhatalmait sem győzte meg a kurd népakarat. Az Egyesült Államok már a szavazás után kiadott egy közleményt, amelyben csalódottságát fejezte ki a referendum megtartása miatt – igaz, azt is közölték, hogy ennek hatására nem fog változni az amerikai–kurd kapcsolat. Oroszország ugyan nem kommentálta még az eredményeket, de egyes hírek szerint orosz állami cégvezetők tárgyalnak az olajban gazdag térségben.

Mindez azonban aligha fogja megtörni a kurdok lendületét, hogy a referendum eredményének ismeretében újabb lépéseket tegyenek a függetlenség felé. Ugyan a legfőbb kurdisztáni ellenzéki erő, a Gorran mozgalom, illetve a Kurdisztáni Iszlám Csoport korábban elvetette a népszavazás ötletét – főként, hogy ne politikai ellenfelük érdeme legyen a függetlenség kivívása – a Maszúd Barzani által vezetett Kurdisztáni Demokrata Párton és a vele szövetséges Kurdisztáni Patrióta Unión kívül más politikai csoportok is a függetlenség mellett szálltak síkra. Mivel Barzani korábban bejelentette, hogy ha a nemek kerülnek többségbe a népszavazáson, akkor lemond a hivataláról, több kritikusa is azzal vádolta, hogy a referendumot pusztán arra kívánja használni, hogy pártja népszerűségét növelje, mert az a közelmúltban tapasztalt politikai és gazdasági helyzetben visszaesett. A népszavazás után így a kurdisztáni kormány lépéskényszerbe került. Amennyiben Barzani fenn akarja tartani a támogatottságát, mindenképpen meg kell kezdenie a tárgyalásokat azokkal, akiknek eszük ágában sincs egyeztetni a kurd függetlenségről.