A regionális szereplőkön kívül a világ nagyhatalmait sem győzte meg a kurd népakarat. Az Egyesült Államok már a szavazás után kiadott egy közleményt, amelyben csalódottságát fejezte ki a referendum megtartása miatt – igaz, azt is közölték, hogy ennek hatására nem fog változni az amerikai–kurd kapcsolat. Oroszország ugyan nem kommentálta még az eredményeket, de egyes hírek szerint orosz állami cégvezetők tárgyalnak az olajban gazdag térségben.
Mindez azonban aligha fogja megtörni a kurdok lendületét, hogy a referendum eredményének ismeretében újabb lépéseket tegyenek a függetlenség felé. Ugyan a legfőbb kurdisztáni ellenzéki erő, a Gorran mozgalom, illetve a Kurdisztáni Iszlám Csoport korábban elvetette a népszavazás ötletét – főként, hogy ne politikai ellenfelük érdeme legyen a függetlenség kivívása – a Maszúd Barzani által vezetett Kurdisztáni Demokrata Párton és a vele szövetséges Kurdisztáni Patrióta Unión kívül más politikai csoportok is a függetlenség mellett szálltak síkra. Mivel Barzani korábban bejelentette, hogy ha a nemek kerülnek többségbe a népszavazáson, akkor lemond a hivataláról, több kritikusa is azzal vádolta, hogy a referendumot pusztán arra kívánja használni, hogy pártja népszerűségét növelje, mert az a közelmúltban tapasztalt politikai és gazdasági helyzetben visszaesett. A népszavazás után így a kurdisztáni kormány lépéskényszerbe került. Amennyiben Barzani fenn akarja tartani a támogatottságát, mindenképpen meg kell kezdenie a tárgyalásokat azokkal, akiknek eszük ágában sincs egyeztetni a kurd függetlenségről.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!