Hrinevics az MTI kijevi tudósítójának kérdésére válaszolva úgy vélekedett: a törvénnyel szembeni heves tiltakozást Magyarországon az váltotta ki, hogy bírálói nem kellően ismerik a jogszabály tartalmát. Leszögezte, szó sincs benne arról, hogy magyar iskolákat zárnának be Kárpátalján, és arról sem, hogy a jövőben ezekben az oktatási intézményekben a diákok egyáltalán ne tanulhatnának magyarul.
Hangsúlyozta: az ukrán kormány segítséget kíván adni az Ukrajnában élő magyar és más nemzeti kisebbségeknek, hogy a középiskola befejezéséig olyan szinten sajátítsák el az ukrán nyelvet, hogy ne okozzon számukra nehézséget felvételizni ukrán tannyelvű felsőoktatási intézménybe. Hozzáfűzte, hogy amennyiben a törvény végrehajtása során a nemzetiségekhez tartozó gyermekeknek nehézségeket okozna az ukrán nyelv elsajátítása, illetve az államnyelven való tanulás, a kormányzat mindent megtesz majd a gondok orvoslására. Megjegyezte: tisztában van azzal, hogy az olyan nemzetiségekhez tartozóknak, mint a magyar, akiknek nem a szláv nyelvcsoporthoz tartozik az anyanyelvük, ukránul tanulni jóval nehezebb.
A miniszter ismételten kiemelte: a törvény egyik alapvető tétele, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, azaz az ukrán. Hangsúlyozta: az oktatási rendszerben követelménnyé válik, hogy valamennyi ukrán állampolgár kivétel nélkül megfelelő szinten sajátítsa el az államnyelvet a tankötelezettség ideje alatt. Ezt a megreformált oktatási rendszer úgy kívánja elérni, hogy a nemzetiségi iskolákban a közismereti tantárgyak tanításában fokozatosan áttérnek az ukrán nyelvű oktatásra. Mindazonáltal továbbra is egy-két, adott esetben akár több tantárgyat a 11-ről 12 kötelező osztályosra növelt iskolákban mindvégig az anyanyelvükön tanulhatnak a diákok. Ez szerinte a diákok későbbi érvényesülése szempontjából kedvező lesz, hiszen minimum kétnyelvűekké válnak.
Kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna eleget tesz nemzetközi kötelezettségvállalásainak, mivel továbbra is biztosítja az anyanyelv oktatását a nemzeti kisebbségek számára.
A sajtótájékoztatón részt vevő Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter-helyettes az MTI-nek azt mondta, hogy Kijev kész kétoldalú szakértői konzultációkat is folytatni a jogszabályt kifogásoló országokkal. Kijelentette: semmi akadálya nem lesz, ha erre a magyar oktatási tárca igényt tart.
Az ukrán parlament szeptember 5-én szavazta meg az új oktatási törvényt, amely alapvetően a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018. szeptember 1-jétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A jogszabályt Petro Porosenko elnök még nem írta alá, tehát egyelőre nem lépett hatályba.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye váltott ki tiltakozást több országban, köztük Magyarországon. Ez azt mondja ki, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnának majd.
