Hrinevics az MTI kijevi tudósítójának kérdésére válaszolva úgy vélekedett: a törvénnyel szembeni heves tiltakozást Magyarországon az váltotta ki, hogy bírálói nem kellően ismerik a jogszabály tartalmát. Leszögezte, szó sincs benne arról, hogy magyar iskolákat zárnának be Kárpátalján, és arról sem, hogy a jövőben ezekben az oktatási intézményekben a diákok egyáltalán ne tanulhatnának magyarul.
Hangsúlyozta: az ukrán kormány segítséget kíván adni az Ukrajnában élő magyar és más nemzeti kisebbségeknek, hogy a középiskola befejezéséig olyan szinten sajátítsák el az ukrán nyelvet, hogy ne okozzon számukra nehézséget felvételizni ukrán tannyelvű felsőoktatási intézménybe. Hozzáfűzte, hogy amennyiben a törvény végrehajtása során a nemzetiségekhez tartozó gyermekeknek nehézségeket okozna az ukrán nyelv elsajátítása, illetve az államnyelven való tanulás, a kormányzat mindent megtesz majd a gondok orvoslására. Megjegyezte: tisztában van azzal, hogy az olyan nemzetiségekhez tartozóknak, mint a magyar, akiknek nem a szláv nyelvcsoporthoz tartozik az anyanyelvük, ukránul tanulni jóval nehezebb.
A miniszter ismételten kiemelte: a törvény egyik alapvető tétele, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, azaz az ukrán. Hangsúlyozta: az oktatási rendszerben követelménnyé válik, hogy valamennyi ukrán állampolgár kivétel nélkül megfelelő szinten sajátítsa el az államnyelvet a tankötelezettség ideje alatt. Ezt a megreformált oktatási rendszer úgy kívánja elérni, hogy a nemzetiségi iskolákban a közismereti tantárgyak tanításában fokozatosan áttérnek az ukrán nyelvű oktatásra. Mindazonáltal továbbra is egy-két, adott esetben akár több tantárgyat a 11-ről 12 kötelező osztályosra növelt iskolákban mindvégig az anyanyelvükön tanulhatnak a diákok. Ez szerinte a diákok későbbi érvényesülése szempontjából kedvező lesz, hiszen minimum kétnyelvűekké válnak.
Kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna eleget tesz nemzetközi kötelezettségvállalásainak, mivel továbbra is biztosítja az anyanyelv oktatását a nemzeti kisebbségek számára.
