A sajtótájékoztatón részt vevő Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter-helyettes az MTI-nek azt mondta, hogy Kijev kész kétoldalú szakértői konzultációkat is folytatni a jogszabályt kifogásoló országokkal. Kijelentette: semmi akadálya nem lesz, ha erre a magyar oktatási tárca igényt tart.
Az ukrán parlament szeptember 5-én szavazta meg az új oktatási törvényt, amely alapvetően a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018. szeptember 1-jétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A jogszabályt Petro Porosenko elnök még nem írta alá, tehát egyelőre nem lépett hatályba.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye váltott ki tiltakozást több országban, köztük Magyarországon. Ez azt mondja ki, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnának majd.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!