A sajtótájékoztatón részt vevő Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter-helyettes az MTI-nek azt mondta, hogy Kijev kész kétoldalú szakértői konzultációkat is folytatni a jogszabályt kifogásoló országokkal. Kijelentette: semmi akadálya nem lesz, ha erre a magyar oktatási tárca igényt tart.
Az ukrán parlament szeptember 5-én szavazta meg az új oktatási törvényt, amely alapvetően a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018. szeptember 1-jétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A jogszabályt Petro Porosenko elnök még nem írta alá, tehát egyelőre nem lépett hatályba.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye váltott ki tiltakozást több országban, köztük Magyarországon. Ez azt mondja ki, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnának majd.
