A katalán La Vanguardia és a balliberális El País vezércikke is önmérsékletre kérte a feleket, hogy tárgyalással rendezzék az elmérgesedő konfliktust. Carles Puigdemont hétfőn, tehát már elég későn írt békülékeny hangú, tárgyalást kérő levelet Mariano Rajoynak és VI. Fülöp spanyol királynak. Mariano Rajoy kormánya is csak csütörtökön engedett valamit a keménységből, és öt éve az első érdemi ajánlatot tette Barcelonának: nagyobb autonómiát és több pénzt ígért Katalóniának arra az esetre, ha visszavonják a referendumot. Vagyis belemenne abba, amiről öt éve, a függetlenségi folyamat elején még hallani sem akart – részben Brüsszel miatt.
Az egyre növekvő feszültséggel kapcsolatban megkerestük az ELTE Katalán Stúdiumok volt tanárát, Carles Bartualt, aki szerint a katalánok függetlenségi törekvésének számos állomásához képest a mostani annyiban tér el, hogy az emberek a durva spanyol intézkedéseket látva mind kevésbé a függetlenségért harcolnak, hanem inkább már azért, hogy egyáltalán szavazhassanak. Vagyis a szabadság kérdése került a középpontba, szerinte senkinek nem lenne szabad elvitatni azt a jogot az emberektől, hogy válasszanak. Akár azt, hogy nem, ne legyen Katalónia független. Ő maga függetlenségpárti, de mint lapunknak elmondta, jelenleg nem lehet tudni, hogyan fognak alakulni az események. Erre a kérdésre még a katalán vagy a spanyol szakértők sem tudják a választ – tette hozzá.
Dominóhatást válthat ki az október 1-jére tervezett katalóniai függetlenségi népszavazás, és ez lehet a legnagyobb alkotmányos válság Európában a berlini fal leomlása óta – ezt már Josep Borrell, az Európai Parlament (EP) egykori katalán elnöke mondta. A veterán szocialista politikus a Politico amerikai hírportál brüsszeli kiadásának adott interjújában arról számolt be, hogy a függetlenségi tábor érvei egy mítoszon alapulnak, egységes katalán nép ugyanis nem létezik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!