A lengyel elnök nagy vonalakban ismertette az új tervezeteket, mellőzve a részleteket. Felidézte: júliusban aláírta a bíróságok szervezetéről szóló törvényt, miközben a bírósági reformot előkészítő másik két törvényt – az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintőt – megvétózta.
A legfelsőbb bíróságról szóló törvénytervezetét illetően Duda elmondta: olyan hatáskörrel is megbízná a testületet, hogy úgynevezett „rendkívüli panaszok” nyomán fellebbezési eljárásban vizsgálhassa felül az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit.
A legfelsőbb bíróság jelenleg is a legfelsőbb fellebbviteli szintet jelenti, nem hoz azonban érdemi ítéleteket, csupán az alacsonyabb szintű ítélőszékeknek küldi vissza az ügyeket újbóli megtárgyalására.
A rendkívüli panaszokról az újonnan kinevezendő nem hivatásos bírák (ülnökök) is döntenének, ezt a megoldást az államfő „társadalompárti változásnak” nevezte.
Az ülnökök a Duda tervezete nyomán létrehozandó fegyelmi kamarába is bekerülnének. A kamara az igazságügyi dolgozók által elkövetett bűnügyi, erkölcsi kihágásokkal foglalkozna. A fegyelmi testület létrehozását a megvétózott törvény is tartalmazta.
A jelenlegi legfelsőbb bírósági tagok további munkáját illetően Duda elmondta: eltérően az általa megvétózott törvénytől – mely életkortól függetlenül nyugdíjba küldte volna az összes bírót – csak a 65 éves kort elért bírákat nyugalmazná, de kérésükre az államfő a szolgálati idő meghosszabbításáról is dönthetne. A legfelsőbb bírósági tagok nyugalmazása egyik fő pontja volt az Európai Bizottság által a lengyel igazságügyi reform kérdéskörében emelt kifogásoknak.
A KRS-re vonatkozó új tervezetét bemutatva Duda megerősítette: javaslata szerint az alsóház háromötödös többséggel választaná meg a KRS tagjait. Amennyiben a jelöltek bemutatását követő 3 hónapon belül a szejmben nem gyűlne össze a megfelelő arányú szavazat, maga az államfő nevezné ki a KRS-tagokat a jelöltek közül.
Olyan, mások mellett a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) részéről megfogalmazott politikai vélemények láttak korábban napvilágot, hogy ez a lépés alkotmányellenes, ezért Duda bemutatta az erre vonatkozó alkotmánymódosítási javaslatot is, melyről még hétfőn konzultálna a parlamenti frakciók vezetőivel. Jelezte: amennyiben javaslata nem nyeri el a parlamenti pártok széles körű támogatását, más megoldást keres a KRS-re vonatkozóan.
Duda délután 16 órára hívná össze a megbeszélést, de részvételi szándékukat csak három tömörülés: a PiS, az ellenzéki Kukiz’15, valamint a Lengyel Parasztpárt (PSL) képviselői jelezték. A PSL azonban aláhúzta: Duda javaslatait nem lehet jelenlegi formában a szejmben előterjeszteni, további széles körű konzultációra szorulnak.
A fő ellenzéki párt, a Polgári Platform jelezte: nem lát semmi okot arra, hogy alkotmánymódosításról tárgyaljon. A Modern (Nowoczesna) szintén ellenezte, hogy a parlament módosítson az alkotmányon.
Duda délutánra hívta össze a megbeszélést, amelyen az öt parlamenti tömörülés közül négy: a PiS, az ellenzéki Kukiz´15, a Modern (Nowoczesna), valamint a Lengyel Parasztpárt (PSL) képviselői vettek részt. A fő ellenzéki párt, a Polgári Platform már délelőtt jelezte: nem lát semmi okot arra, hogy alkotmánymódosításról tárgyaljon.
A találkozó után Duda bejelentette: miután a Modern a megbeszélésen ellenezte, hogy a parlament módosítson az alkotmányon, nincs esély az ehhez szükséges kétharmados többség megnyerésére. Ezért a szejmben egy másik megoldást tartalmazó tervezetet terjeszti majd elő. Eszerint, ha a KRS tagjait nem sikerül külön-külön háromötödös többséggel megválasztani, minden képviselő csak egyetlen KRS-jelöltre szavazhat. Az igazságszolgáltatási tanács összetétele így elvileg a parlamenti mandátumok megoszlásával lenne arányos.
