Négy fő kérdésről számolt be hétfő délelőtti, budapesti sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Irma hurrikán. A tárcavezető elmondta: utasítást adott arra vonatkozóan, hogy mielőbb hozzák haza a Szent Márton-szigeten rekedt magyar állampolgárokat. Tájékoztatása szerint kilenc állampolgárról tudnak, főleg párokról, közülük hat emberrel közvetlenül, hárommal családtagjaikon keresztül tartják a kapcsolatot. Hozzátette, hogy folyamatosan kapcsolatban állnak a holland és az amerikai válságközpontokkal is. Szijjártó Péter repülőgépbérlésre is utasítást adott, ám ez szavai szerint a térségben nem egyszerű. Egy dominikai repülőgép-társasággal sikerült előzetes megállapodást kötni, és amint ők engedélyt kapnak a leszállásra, el tudják majd hozni a magyar állampolgárokat. Emellett egy amerikai hajóval is kapcsolatban vannak.
Ukrán oktatási törvény. A miniszter hangsúlyozta: továbbra is szégyenteljesnek és gyalázatosnak tartják az ukrán parlament által elfogadott törvényt. Mint mondta, a helyzetet ismertető és intézkedést sürgető levéllel fordul hétfőn az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főtitkárához, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosához és soros elnökéhez. Intézkedést sürget az ENSZ emberi jogi főbiztosánál, az Európa Tanács főtitkáránál, valamint az unió szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosánál is. Hozzátette: minden nemzetközi intézményt fel kell használni annak érdekében, hogy a törvény ne léphessen életbe. „Ukrajna hátba szúrta Magyarországot, nem tudjuk máshogy értelmezni a helyzetet” – szögezte le Szijjártó Péter. Véleménye szerint van „némi cinizmus” abban, hogy az ügyben éppen a vízummentességre és a társulási megállapodásra vonatkozó döntés után határoztak. Az elmúlt több mint fél évben minden egyes magyar–ukrán kétoldalú tárgyalás fő napirendi pontja az ukrajnai törvénymódosítások voltak, jelentette ki.
Marosvásárhelyi iskolaügy. A tárca vezetője közölte, hogy az ügyben egyeztetett Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel. Szijjártó Péter azt mondta, hogy pozitívan kell értékelni az új intézkedéseket, de kiemelte: a katolikus magyar iskola gyakorlatilag megszűnt. Ezért – bár értékeli a hozzáállásbeli különbséget – kiemelte, hogy az ügy megnyugtató elrendezése nem történt meg. A magyar iskola jövőbeni fennmaradásának kérdése kizárólag a román hatóságokon múlik – fűzte hozzá.
Migrációs helyzet. A külgazdasági és külügyminiszter egyes „bevándorláspárti politikusok” nyilatkozataival kapcsolatban közölte: „kár a gőzért”, a magyar kormány nem fog változtatni a bevándorláspolitikával kapcsolatos álláspontján.
Ugyancsak hétfőn az ukrán–magyar kapcsolatokat hátrányosan érintő, Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes oktatási törvényről tárgyalt egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az Országházban – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az MTI-vel. A megbeszélésen megállapították, hogy Ukrajna parlamentje elfogadott egy új oktatási törvényt, amely ellehetetleníti a kisebbségi nyelveken történő oktatást, így a magyar nyelven folyó nevelő munkát is. Ez ellentétes mind az ukrán alkotmánnyal, mind Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és nagyon hátrányosan érinti az ukrán–magyar kapcsolatokat. Magyarország, Ukrajna és a kárpátaljai magyarság a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt, az ilyen intézkedések azonban ez ellen hatnak – ismertette a tárgyaláson elhangzottakat a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
Magyarország következetesen kiállt Ukrajna szuverenitása és európai uniós integrációja mellett, valamint élharcosa volt annak, hogy Ukrajna haladéktalanul kapja meg a vízummentességet az Európai Unióba. Orbán Viktor és Brenzovics László éppen ezért különösen méltánytalannak tartja az ukrán parlament magyar kisebbséget sújtó döntését – tette hozzá Havasi Bertalan.
