Lépett a külügy: ahol tudjuk, akadályozzuk Ukrajnát

Navracsics Tibor uniós biztos az EU segítségét kéri, Orbán Viktor még nem szólalt meg az ügyben.

A kormány a kárpátaljai magyarság megmaradását veszélyeztető új ukrán oktatási törvényre napokig csak nyilatkozatok szintjén reagált, vasárnap végül Szijjártó Péter külügyminiszter berendelte magához Ukrajna budapesti nagykövetét hétfőre. A tárca ezt azzal indokolta az állami hírügynökségnek: a miniszter személyesen is tájékoztatni kívánja a nagykövetet, hogy „szégyennek és gyalázatnak” tartja az ukrán oktatási törvény módosítását. Ennek a lépésnek az előzménye, hogy az ukrán parlament szeptember 5-én arról szavazott: három év átmeneti idő után a nemzetiségi kisebbségek – vagyis a határon túli magyarság is – csak az óvodában, illetve az elemi iskolában (1–4. évfolyam) tanulhatnának az anyanyelvükön, később ukránul lenne kötelező folytatni tanulmányaikat. Emiatt a külügyi tárca azt is jelezte: utasításba adták, hogy a magyar diplomácia semmilyen nemzetközi szervezetben nem támogathat egyetlen ukrán kezdeményezést sem, és Magyarország nem támogat semmilyen, Ukrajna számára fontos döntést.

Továbbá az ENSZ, az EBESZ és az Európai Unió minden fórumán felveti Magyarország az ukrán törvénymódosítás ügyét, és meggátolja az Ukrajna számára fontos ügyek megvalósítását.

Lapunk az ügyben megkereste Navracsics Tibort, az oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős európai biztost. A politikus elmondta: az ukrán oktatási törvény ügyében már többször is beszélt Johannes Hahnnal, aki az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felel. – Felhívtam a figyelmét, kértem a segítségét, de meg kellett várnunk, hogy elfogadják a törvényt. Most újra beszélni fogok vele, mert az anyanyelven tanulás az EU által is elismert emberi jog – hangsúlyozta.

Az ukrán törvény miatt az ellenzéki pártok tüntetést szerveztek a Gulyás Márton által életre hívott Közös Ország Mozgalom kezdeményezésére. Ezen részt vett a Demokratikus Koalíció, az Együtt, az LMP, a Liberálisok, az MSZP, a Modern Magyarország Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Párbeszéd. Ugyanakkor nem kívánt részt venni sem a Fidesz, sem pedig a Jobbik. A kormánypárt távolmaradását meglepő módon Soros Györggyel indokolta. A Hvg.hu kérdésére közölték: „Soros-bábszínházban nem veszünk részt”.

A Jobbiknak pedig az ellen volt kifogása, hogy Bokros Lajos és Gyurcsány Ferenc hivatalos volt a rendezvényre, ugyanis ők – érvelésük szerint – „politikai pályafutásuk során számos alkalommal bemocskolták a nemzeti összetartozás eszméjét”. Bár az ellenzéki párt nem vett részt a demonstráción, sajtótájékoztatót tartott az ügyben vasárnap. Szávay István, a párt nemzetpolitikai kabinetjének vezetője arról beszélt: az ukrán oktatási törvény elfogadása mögött az állhat, hogy Petro Porosenko elnök ezzel kívánt gesztust gyakorolni a szélsőjobboldal felé. Ugyanis Ukrajnára fájdalmas megszorítások várnak, miután az ország az IMF felé vállalt komoly kötelezettségeket. Azonban mióta a radikális párt kilépett a kormánykoalícióból, nincsen stabil kormányzati többség. Vagyis Szávay információi szerint az oktatási törvény elfogadásával kívánja Porosenko biztosítani, hogy a szélsőjobboldali képviselők az ősz folyamán súlyos megszorításokat szavazzanak meg. Ezek a reformok például a társadalombiztosítást, a nyugdíjakat és a közigazgatást fogják érinteni.

A politikus szerint egyébként a Kárpátalján kialakult helyzetért személyesen Orbán Viktor miniszterelnök is felelős, ugyanis a már hosszú ideje előkészítés alatt álló törvényt meg lehetett volna akadályozni, most azonban „a baj már nagy”. – Orbán Viktor hét év alatt soha egyetlenegy a külhoni magyarságot érintő ügyet sem vitt a nemzetközi fórumok elé – mondta Szávay. Hozzátette azt is, hogy a migránskérdést leszámítva a kormány az elmúlt két ciklusban csak akkor vívott szabadságharcot az unióval, amikor Brüsszel a Fidesz pártállam kiépítésére szolgáló törvényeit kritizálta.

Tény, Orbán Viktor vasárnapi estig még nem szólalt fel az ukrán oktatási törvény ügyében. Holott erre lett volna lehetősége, hisz pénteken a Kossuth Rádiónak adott szokásos interjújában maga is elítélhette volna a módosítást, hogy miniszterelnöki pozíciójának súlyát felhasználva nyomatékosítsa a magyar álláspontot. Azzal kapcsolatban, hogy a miniszterelnöknek nem kellene-e felszólalnia, lapunk hiába kereste a kormányfő sajtófőnökét, Havasi Bertalant, nem kaptunk választ. Ugyanakkor Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Nemzetnek csütörtökön adott interjújában arról beszélt: a miniszterelnök is meg fog szólalni.

Az oktatási törvény ügyében kerestük a budapesti ukrán nagykövetséget is. Arról is érdeklődtünk, hogy látva a magyar – vagy például a román – tiltakozást a módosítás miatt, elképzelhetőnek tartják-e, hogy Ukrajna eláll a törvénymódosítás jelen formájától. Választ azonban a követségtől sem kaptunk.