Pedig nagyon szépen indult minden 2009-ben Prágában, ahol az unió a hat országgal megállapodást kötött. Ám a Krím Oroszország általi elfoglalásával minden megváltozott, és a partnerség ötéves eredményeiről szóló, 2015-ben készült európai parlamenti jelentés gyökeres átgondolást javasolt az együttműködésben. Az anyag új valóságról beszél, és részben ez tükröződik.
Vannak azonban tagadhatatlan eredmények is, épp szeptember 1-jén lépett életbe az EU–Ukrajna társulási megállapodás, amely egyben a partnerség fő csapásirányának sikerét is jelzi, a megváltozott geopolitikai együttállás ellenére. Az időpont elég jelentős mérföldkő, hiszen a szabadkereskedelmi megállapodást is tartalmazó dokumentumnak köszönhetően a felek kölcsönösen megnyitják piacaikat, és Ukrajna az uniós és a nemzetközi jogszabályokhoz, szabványokhoz és előírásokhoz igazodva jogharmonizációt hajt végre.
Névtelenséget kérő szlovák forrásunk a találkozón elmondta, szó esett a visegrádi országok közötti vélt vagy valós széthúzásról, de a diplomata szerint míg politikai szinten vannak önzőnek tűnő kijelentések, a V4-miniszterek technikai kérdésekben szinte naponta egyeztetnek, sms-kapcsolatban állnak
. Szinte valamennyi területen adva van az egyetértés, de az Oroszországhoz való viszonyulást és a mag-Európához való csatlakozás kényes témának számít. A politika azonban néha váratlan fordulatokat hoz. Hiába tűnik úgy, hogy Pozsony és Prága kifarol a V4-szövetségből, Románia akár be is jelentkezhet – legalábbis ezt javasolta csütörtökön a román szenátus elnöke. Calin Popescu Tariceanu a román éves misszióvezetői értekezleten azt javasolta, hogy Románia rendszeresen konzultáljon a visegrádi országokkal.
