Visszavonnák Ang Szán Szu Csí emberi jogi díját

Ang Szán Szu Csí mianmari politikus semmit sem tesz az üldözött rohingja kisebbség megmentéséért – ezért elvehetik tőle a Szaharov-díjat.

Az Európai Parlament képviselői a nem uniós polgároknak és szervezeteknek az emberi jogok védelméért odaítélhető Szaharov-díj visszavonhatóságát fontolgatják olyan esetekben, amikor a díjazott a kitüntetését követően megsérti a díj feltételeit.

Az EP-képviselők csütörtöki strasbourgi plenáris ülésükön a mianmari rohingja kisebbséget érő támadásokkal kapcsolatban kijelentették, az egyebek mellett Nobel-békedíjas és az Európai Parlament Szaharov-díjával kitüntetett Ang Szán Szu Csí állami tanácsadónak (miniszterelnök) határozottan el kell ítélnie a faji és vallási gyűlölet alapján kirobbant konfliktust, az érintett rohingja kisebbség tagjainak megkülönböztetését és az ellenük folytatott harcot.

Véleményük szerint Ang Szán Szu Csí felelős az országában kialakult, a kisebbség tagjait érintő hátrányos megkülönböztetés és konfliktus miatt.

Arra emlékeztettek, hogy a Szaharov-díjat 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítéli oda az uniós parlament, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben.

A képviselők csütörtökön elfogadott állásfoglalásukban arra szólították fel a mianmari katonai és biztonsági erőket, hogy vessenek véget a rohingja kisebbség tagjai elleni támadásoknak, gyilkosságoknak, zaklatásoknak és a sorozatos nemi erőszaknak.

A mianmari hatóságok minden visszaéléstől kötelesek megvédeni minden civilt megkülönböztetés nélkül és azonnali hozzáférést biztosítani a humanitárius segélyszervezeteknek a konfliktus sújtotta területekhez – húzták alá.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ülésen kijelentette, a biztonsági erőknek tartózkodniuk kell a fegyvertelen civil lakosság ellen folytatott erőszaktól, az elkövetőket a jogállamisággal összhangban felelősségre kell vonni, és biztosítani kell a humanitárius segítségnyújtás lehetőségeit.

Mianmar Arakán nevű államában több mint egymillió, főként muzulmán, kisebb részben hindu vallású rohingja él. A kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak, utazásukat korlátozzák, írja összefoglalójában az MTI.

 Az 56 milliós Mianmar lakosságának nagy része buddhista. Bangladesben is egyre ellenségesebben viszonyulnak az ott élő több mint 400 ezer rohingjához, akik az 1990-es években menekültek a szegény ázsiai országba.

A katonaság és a rendőrség az ENSZ álláspontja szerint is etnikai tisztogatást hajt végre Mianmarban, elüldözik falvaikból a rohingjákat, felégetik falvaikat, és teljes családokat mészárolnak le, a gyerekeket sem kímélve.

A szövetségi államban legalább 250 ezer ember nem jut élelmiszersegélyhez, miután a mianmari hadsereg és a rohingják közötti harcok miatt az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) felfüggesztette az élelmiszerosztást.

A helyzet feszült az északnyugati országrészben a humanitárius szervezetek számára, amióta a gyakorlatilag az Ang Szán Szu Csí Nobel-békedíjas egykori ellenzéki vezető által irányított kormány megkérdőjelezte a működésüket, arra hivatkozva, hogy a lázadók táborában élelmiszercsomagokat találtak.