Azzal gyanúsítják a Panama-iratokban is említett izlandi kormányfőt, hogy közvetlenül a 2008-as pénzügyi válság előtt eladta banki részvényeit, mégpedig egy olyan pénzintézetéit, amelyet rögtön ez után államosítottak – írta pénteken az izlandi média és a The Guardian című brit napilap.
A Stundin című, kéthetente megjelenő újság, a Reykjavik Media oknyomozó ügynökség és a The Guardian szerint Bjarni Benediktsson egy befektetési alapon keresztül birtokolt részvényeket az ország akkori egyik legnagyobb bankjában, a Glitnirben, és néhány órával az államosítás előtt vált meg majdnem az összestől.
Az újságírók hivatalos papírokra és ímélekre hivatkoznak a kormányfő számára három héttel az előre hozott parlamenti választás előtt igencsak kényelmetlen értesülések bizonyítására.
Bjarni Benediktsson, aki akkor parlamenti képviselő és a gazdasági és pénzügyi bizottság tagja volt, 119 millió korona (301 millió forint) értékben vált meg részvényektől. A The Guardian szerint 2008 márciusában 165 millió korona (417,5 millió forint) értékben voltak részvényei.
A dokumentumok szerint Benediktsson állítólag jó kapcsolatot tartott fenn a Glitnir vezetőivel, eléggé szorosat ahhoz, hogy az izlandi média feszegetni kezdjen egy esetleges bennfentességet a parlamenti képviselő és banki ügyfél esetében.
A konzervatív kormányfő tagadta, hogy bennfentesként hajtotta végre a tranzakciót. „Valamennyi, a Glitnir bankra vonatkozó tranzakcióm szabályos volt. Többször is ellenőrizték őket. Ez a lényeg” – írta a Facebook-oldalán, amelyen elismerte az eladásokat. Benediktsson azt állítja, hogy 2008. október 2-án adott megbízást az eladásra. A csődbe jutott izlandi bankok megvédését szolgáló államosításra vonatkozó törvények 6-án léptek hatályba.
„A hivatali hatáskörömmel való visszaéléssel és bennfentes kereskedéssel vádolnak. Mindkét vád hamis” – jelentette ki a miniszterelnök.
Bjarni Benediktsson családja az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb Izlandon. Apja és nagybátyja állítólag szintén néhány órával az összeomlás előtt adta el a Glitnirben lévő követeléseit.
A kormányfő neve felmerült a 2016 áprilisában a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda által levezényelt nagyszabású offshore-ügyletekről kiszivárogtatott Panama-iratok kapcsán is. Az akkor még pénzügyminiszteri tisztséget betöltő Benediktsson nevét egy seychelles-i offshore céggel hozták kapcsolatba.
Az előre hozott választást október 28-ára írták ki, miután az egyik párt kilépett a koalícióból. A miniszterelnök akkor is kényes helyzetbe került, azzal vádolták, hogy fedezte az apját egy zavaros jogi ügyben.
