A jövő héttől Magyarországon próbálja ki az európai Airbus-konszern helikopteres részlege, az Airbus Helicopters a katonai termékcsaládja részére kifejlesztett új fegyverrendszert – tudtuk meg. A hír azért lehet érdekes, mert amikor az Orbán-kormány néhány éve még azzal hitegette a nyugati ipari szereplőket, hogy rövidesen tőlük vett gépekkel látja el a rendőrségi, a légi mentői és a honvédségi flottákat, a német–francia cég hasonló felszereltséggel ajánlotta H–145M típusú helikoptereit Magyarországnak katonai célra. Miután azonban a kabinet inkább a meglévő harmincéves szovjet-orosz gépek oroszországi nagyjavításáról, illetve használt, 15-20 éves amerikai gépek vásárlásáról döntött, az új forgószárnyasok 172 milliárd forintra becsült beszerzése lekerült a napirendről.
Az általában katonai kiképzésre használt bakonyi lőtereken szokatlannak számító hadiipari fejlesztési célú lövészetekre így nem a hazai szakma által nemrégiben még epekedve várt magyar helikoptermegrendelés miatt kerítenek sort. Ehelyett a szomszédos Szerbia az, amely információink szerint ilyen felszereléssel rendelt gépeket nemrégiben az Airbus Helicopterstől. A gépágyús és nem irányított rakétákkal zajló próbákat így az ő érdekükben is végzi a gyártó hazánkban. (Az HForce elnevezésű fegyverrendszer másik fix kuncsaftja Thaiföld, a cég további teszteket tervez Svédországban is.)
A belgrádi kormány nemrégiben jelentette be, hogy a bajorországi Donauwörthben lévő gyártól vásárol kilenc H–145M típusú helikoptert hadereje és rendőrsége részére, köztük négy olyan példányt, amely felfegyverezhető lesz. A nyugati szövetségi rendszerből kimaradó, a NATO-val 1999-ben háborút vívó, Oroszországgal intenzív katonai-haditechnikai együttműködést folytató balkáni ország – amely ugyanakkor uniós tagjelölt is – megosztotta helikopterpiacát Nyugat és Kelet között. Az Airbus gépei mellett ugyanis nemrégiben az orosz Vertoljoti Rossziitől is vásároltak új Mi–17V–5 típusú szállítóhelikoptereket.
Forrásaink nem zárják ki, hogy a próbák Magyarországra helyezésével a német–francia cég itteni marketing-erőfeszítéseit is fel kívánta újítani, amelyeket – versenytársaihoz hasonlóan – visszafogott, miután a Orbán-kormány jégre tette az új nyugati gépek beszerzését. Nem lehet elég korán elkezdeni – mondhatnánk erre, hiszen a Mi–17-es szállító és a Mi–24-es harci helikopterek nyolc évre szóló oroszországi nagyjavításával a magyar katonai helikopterképesség megújítása a tízéves Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program végére halasztódott.
Az Airbus magyarországi tesztrepüléseivel kapcsolatban megkérdeztük a gyártót is. Válaszában azt írta, hogy megvizsgálta az európai lőtereket, és azért választotta Magyarországot, mert a helyszín földrajzi értelemben közel esik hozzá, valamint a legközelebb áll a technikai feltételekre vonatkozó követelményekhez. A cég úgy fogalmazott, hogy az erre vonatkozó döntés nincs összefüggésben egyetlen folyamatban lévő eladási kampányával sem. „H–145-ösünket több ügyfélnek is ajánljuk Európában és globálisan, de erről a tevékenységről nem áll módunkban tájékoztatást adni” – írták.