Normalizálódás kérdőjelekkel a szolnoki helikopterbázison

Hiányosságokkal ugyan, de ismét használatba vették az Oroszországban javított honvédségi Mi-17-eseket.

Kedden kisebb ünnepség és bemutató keretében vették hivatalosan ismét használatba Szolnokon azt a négy honvédségi helikoptert, melyet Oroszországba küldött nagyjavításra a kormány mintegy négymilliárd forintért. Mint arról korábban hírt adtunk, a honvédelmi tárca a Moszkva ellen érvényben lévő nemzetközi szankciókra hivatkozva nem végeztetett el néhány korszerűsítési munkálatot a harmincéves Mi-17-es gépeken, melyek hiánya jelentős képességnövekedéstől fosztja meg a néhány gépes hazai forgószárnyas flottát. A legsúlyosabb az úgynevezett önvédelmi berendezéskészlet hiánya, mely nélkül napjaink harcterein nincs túlélési esélye a novoszibirszki javítás révén még nyolc évig használható helikoptereknek.

Úgy tudjuk, a hiányosságokat, vagy legalábbis egy részüket az orosz eredeti gyártócégtől szerzett szakmai hozzájárulás alapján idehaza is pótolni lehetne. A honvédséghez tartozó kecskeméti Légijármű Javítóüzemnek (MH Léjü) van olyan képessége, hogy a megfelelő előkészítést követően kisebb módosításokat végezzen el repülőeszközökön, mint azt számtalan esetben megtette az elmúlt évtizedekben. Egy közelmúltbeli példa össze is függ a mostani helyzet megoldásával: az iraki misszió utánpótlására használt An–26-os szállító repülőgépeket is ők szerelték fel az ellenséges rakéták elhárítására szolgáló infracsapdavetőkkel, így ezeknek a helikopterekre történő installációja sem okozhatna számukra gondot. Hasonlóképpen képesek lennének a személyzetet védő páncéllemezek, kevlárbetétek beépítésére is. Forrásaink azt sem tartják kizártnak, hogy az éjjellátó szemüvegek használatához szükséges módosítások elvégzése (ez főként a műszerfalak, kabinvilágítás átalakítását igényli) is megoldható lenne. A gépek közül jelenleg csak kettő van így módosítva, azt is még a szocialista kormány intézte 2007–2008-ban.

Értesülésünkről megkérdeztük a szolnoki ünnepségen sajtótájékoztatót tartó honvédelmi minisztert, aki lapunknak a témában írt cikksorozatát is citálva azt válaszolta: megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy javítsanak a gépek képességein. Simicskó István azt is közölte, hogy a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program részeként továbbra is tervben van új helikopterek beszerzése, de egy ilyen folyamat éveket vesz igénybe, ami azt jelenti, hogy az új gépek egy ideig együtt fognak üzemelni a most nagyjavítottakkal.

Függetlenül a keddi rendezvény kormányzati karmestereinek szándékától, a nagyjavított gépek ismételt használatba vétele ténylegesen ünnepi eseménynek számít a szolnoki helikopterbázison, hiszen a hazai katonai forgószárnyas közösség legnehezebb időszakát zárja le ezzel. A második Orbán-kormány ugyanis, arra hivatkozva, hogy rövidesen nyugati gépeket szerez be, hosszú ideig nem rendelte meg a gépek esedékes nagyjavítását. Úgy tudjuk: a hazai használat átlagos intenzitását figyelembe véve évente átlagban egy-két helikopter ipari nagyjavítását kellett volna beütemezni a normális működés fenntartása érdekében a 2010–2016 közötti időszakban is. Ehelyett az előző miniszter, Hende Csaba időszakában abban reménykedtek, hogy két, Finnországtól ajándékba kapott, illetve Oroszországból egy magyar cégen keresztül vett három civil Mi-8-assal áthidalhatják az „átmeneti” időszakot a nyugati gépek beérkezéséig, amiből aztán a mai napig nem lett semmi.

Tudni kell, hogy a szovjet-orosz eredetű helikopterek úgynevezett ipari nagyjavítását a hazai kapacitás szocialisták által történt leépítése után (Tökölön volt egy ilyen üzem, helyén ma Tesco áruház található) csak külföldön lehet elvégeztetni. Csak miután a Orbán Viktor kormányfő nem talált számára megfelelő konstrukciót a nyugati beszerzésre, adott engedélyt a Honvédelmi Minisztériumnak (HM), hogy ezeknek a munkálatoknak a megrendelésével gondoskodjon a kritikus helyzetbe jutott hazai helikopterképesség megőrzéséről. Az Orbán–Putyin találkozókon hozott stratégiai döntések, illetve az eredeti orosz gyártó jogainak teljes körű elismerése a szocialista kormányzat részéről jóformán nem hagyott számukra más lehetőséget, mint hogy az eredeti gyártói jogokat gyakorló orosz Vertoleti Rosszii cég szolgálatait vegyék igénybe. A HM természetesen versenyeztetésről beszél, de ez szakmai forrásaink szerint az említett okok miatt csak látszólagos volt. A vonatokozó szerződést épp egy éve írták alá, a gépeket tavaly szeptemberben szállították ki a novoszibirszki üzembe, majd májusban hozták haza egy An–124-es óriásgép fedélzetén.

A kormány a kritikák ellenére további szovjet-orosz gépek nagyjavíttatását tervezi: rövidesen egy újabb Mi-17-es megy ki Oroszországba, illetve a pótköltségvetésben tízmilliárd forintot biztosítottak hat Mi-24 harci helikopter felújítására, amit jövőre újabb hat követ majd.