Détári elárulta, mi a különbség közte és Szoboszlai között
Sokan az utolsó világsztár magyar futballistának tartják a mai napig, ám Détári Lajos nem titkolja, Szoboszlai Dominik rövidesen szintén kiérdemli ezt a titulust. A korábbi hatvanegyszeres magyar, hétszeres világ- és egyszeres Európa-válogatott középpályás egy pillanatra sem gondolja azt, hogy Marco Rossi csapata nem jut tovább a vb-selejtező csoportjából, és úgy véli, a portugálok mögött a mi csapatunk messze jobb, mint a másik két vetélytársa. Détári Lajos jelenleg nagyon jól érzi magát a bőrében – a Nemzeti Sportügynökség és a Puskás Múzeum nagyköveteként dolgozik –, figyelemmel követi a labdarúgás minden fontos pillanatát. Rendkívül hasznosnak tartja a magyarszabály, és azon belül a fiatalszabály bevezetését, azonosul Bognár György labdarúgásról alkotott filozófiájával.
Détári Lajos szerint a pótselejtezőt mindenképpen eléri a magyar válogatott Fotó: Mirkó István
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
– A magyar szurkolók és labdarúgók legfőbb álma, hogy negyven év után újra kijusson egy világbajnokságra a válogatott. Vajon Détári Lajos szerint a lejátszott két meccs alapján van erre esélye Marco Rossi csapatának?
Détári Lajos szerint nem kell aggódni, a válogatott minimum a világbajnoki pótselejtezőig eljut. Fotó: Mirkó István
– Természetesen van, az, hogy az első két meccsen az írek és a portugálok ellen mindössze egy pontot szereztünk, nem jelent problémát. Vallom, hogy a csoportban a miénk a második legerősebb válogatott. A mutatott teljesítmény alapján, noha Dublinban nyerni kellett volna, illetve a portugálok ellen is megcsíphető lett volna a döntetlen,
állítom, simán továbbjutunk a második, pótselejtezőt érő helyen. Aztán majd ott kiderül, mekkora eséllyel pályázhat a válogatott a vb-re való kijutásra.
Ugyanakkor nem titkolom el azt sem, ha az első két meccset négy ponttal zártuk volna, akár az egyenesági kijutás is meglehetne. A közvélemény hiába tartotta sokkal jobbnak a portugálokat minden csapatnál a csoportban, mindig is az volt a véleményem, egyetlen csapat vagy válogatott sem indulhat neki egy sorozatnak úgy, hogy nem a győzelem a célja.
Détári szerint Varga Barnabás nagyot hibázott
– Az írek ellen váratlan győzelmet arató örmények is bejelentkeztek a pótselejtezős helyért. Velük játszunk legközelebb itthon, ám azon a meccsen biztosan nem lesz a pályán buta sárga lapjai miatt az a Varga Barnabás, aki jelenleg Európa egyik legjobb formában lévő csatára. És akkor még nem beszéltünk a Dublinban kiállított Sallai Rolandról. Egyáltalán lehet őket pótolni?
– Sallai Roland esetében mindkét szurkolói véleményben van igazság, miszerint egy ekkora és folyamatos faragást csak nagyon nehezen lehet elviselni. Ugyanakkor számára hatalmas tanulság, hogy egy klasszis támadónak – főleg akkor, amikor a válogatott vezet a legfontosabbnak mondott vb-selejtezőn – nem szabad így reagálnia. Ő az egyik legjobb magyar támadó, hiszen nagyon gyors, jól cselez, és jobbal-ballal remekül lő. Varga Barnabás azonban sokkal nagyobbat hibázott, hiszen a szabályok világosak, felesleges reklamálásával elképesztő hátrányba hozta a válogatottat. Azt viszont nem értem, miért nem ugrott oda valaki Vargához az első pillanatokban, és rángatta el a bíró elől. A felelőtlenségével nagyon nehéz helyzetbe hozta a csapatot, hiszen ha ő és Sallai egyszerre hiányzik a válogatottból, akkor szinte megszűnt a csapat támadójátéka.
– Esetleg eljöhetett mégis Böde Dániel nagy pillanata?
– Ha eljön az idő, akkor majd Marco Rossi megtalálja a remélhetőleg megfelelő helyetteseket. Én semmiképpen nem akarok ebbe beleszólni.
– Volt olyan taktikai elem, amit másként alkalmazott volna, mint a szövetségi kapitány?
– Utólag, a meccsek után napokkal persze hogy lehet okosságokat mondani, ám ott, abban a helyzetben azért más egy döntést meghozni. Egy dolgot azonban biztosan másként csinálnék, és ez a védekezés. Ugyanis a portugálok taktikáját követve feljebb tolnám a védelem vonalát majdnem a tizenhatosra, hiszen az írek ellen jól látható volt, hogy akkor váltak veszélyessé és szerezték meg a góljaikat, amikor bepréselték a magyar védelmet Dibusz Dénes kapuja elé. Záporoztak is a beadások, és két gólt is kaptunk az öt és felesen belülről.
Détári Lajos szerint végre megint van olyan labdarúgója a válogatottnak, mint Szoboszlai, akire felnézhetnek a gyerekek. Fotó: Mirkó István
Szoboszlai lehet a következő magyar világsztár
– Egyre többen kezdték el Kerkez Milos mellett Szoboszlai Dominikot hibáztatni azért, hogy végül megszerezték a portugálok a győztes találatot. Tényleg a két liverpooli számlájára írható a vereség?
– A futball csapatjáték, nem lehet egy-két emberre ráfogni, hogy ők a bűnbakok ezért vagy azért. Kikaptunk, de higgye el mindenki, nem kell a vészharangot kongatnunk! Ugyanakkor az is tény, a hibák mellett nem lehet elmenni, azokat át kell beszélni és ki kell javítani. A kérdésre válaszolva Szoboszlai valóban hátrébb játszott, mint ahogy azt például az előző idényben megszokhattuk tőle, így ez a fajta labdavesztés is benne lehet egy-egy passzt követően. Hajlok rá, hogy Marco Rossi találta meg a csapatkapitány legjobb posztját a pályán.
– Ha már Szoboszlai szóba került: sokan mondják, hogy megvan Détári Lajos utódja, végre nem ön az utolsó világsztárja a magyar labdarúgásnak.
– Mérleget maximum akkor lehet megvonni egy játékossal kapcsolatban, ha már befejezte az aktív pályafutását. Szoboszlai igazából csak most kezdi az igazi profikarrierjét, igaz, ő sokkal jobb előiskolát kapott nálam a Salzburg és a RB Leipzig csapatában. Az előző két év pedig arra volt jó számára, hogy megszokhatta a Premier League légkörét, és olyan játékossá vált, akiből tényleg világsztár lehet. Ugyanis vele kapcsolatban az lesz a lényeg, hogy hosszú távon mire lesz képes.
Détári Lajos szabadrúgásgólja a Német Kupa döntőjében:
– Az sem érdekli, hogy kettejük párhuzamát kettejük pályafutásának két emlékezetes szabadrúgásgóljával is megvonják az emberek?
– Ez az a pont, ami érdekes lehet, mert ez érdekli az embereket. Máris indulhat kettőnk összehasonlítása, én milyen gólt rúgtam a Német Kupa döntőjében a Bochum ellen, és Szoboszlai milyet az Arsenalnak. Számomra nagy öröm, hogy a mai válogatottban van egy olyan játékos, aki ilyen szinten képes teljesíteni. Újra van olyan példaképe a fiataloknak, a gyerekeknek, aki képes utat mutatni a számukra, akire felnézhetnek.
– Látta élőben az Arsenalnak rúgott csodagólt?
– Élőben nem láttam, ugyanis annyira unalmasnak találtam az első félidőt, hogy idegességemben elkapcsoltam a meccsről. Természetesen azóta többször is láttam a különböző közösségi oldalakon. Tagadhatatlan, hogy nagyon szép találat volt.
Szoboszlai szabadrúgásgólja az Arsenal ellen:
Az alapokat a gyerekeknek 6 és 13 éves koruk között kell elsajátítaniuk
– Mennyire van igaza az Ágyúsok kapusának abban, hogy a mai labdák miatt a szabadrúgások sokkal nagyobb gólveszélyt jelentenek?
– Teljes mértékben igaza van Rayának, hiszen ezeknek az új labdáknak óriási szerepük van abban, hogy egy ilyen pazar lövésből, mint amilyen Szoboszlaié volt, gól lesz. Amikor már befejeztem a pályafutásomat, edzőként mindig kipróbáltam az aktuális új labdákat, és rájöttem, ezeket teljesen más rúgótechnikával lehet a kapuba juttatni. Nyomon követem a legnagyobb szabadrúgáslövőket, és látom, ők már egyáltalán nem úgy rúgnak kapura, mint mi annak idején.
De senki se higgye azt, hogy a kapusokat szinte kikerülő labdák a főszereplők a szabadrúgásoknál. A legfontosabbak a szabadrúgást elvégző játékosok.
Biztos vagyok abban, hogy Szoboszlai rengeteget gyakorol az edzéseken, hiszen ilyen rúgótechnika csak sok gyakorlással és hosszú évek tudatos munkájával érhető el.
Détári Lajos élvezi az új feladatát, és nagyon sokra tartja Bognár Györgyöt. Fotó: Nemzeti Sport/Tumbász Hédi
– Ezek szerint az alapok elsajátítása, majd azok tökélyre fejlesztése a legfontosabb egy labdarúgó képzésénél?
– Mindig is azt vallottam, a futball alapjait 6 és 13 éves kor között kell a gyermekeknek megtanítani. Ha ezt nem kapják meg, később, az esetleges profi pályafutásuk kezdetén hatalmas lesz a hátrányuk, mert egy rosszul rögzült mozdulatsort sokkal nehezebb kijavítani, mint korábban helyesen megtanítani.
Ilyen alapdolognak tartom, hogy miként lehet külsővel, belsővel és rüszttel labdát átvenni, vezetni, passzolni és lőni, illetve miként kell jól fejelni. Ezeket csak úgy lehet igazán elsajátíttatni a gyerekekkel, ha egyénileg képzem őket, maximum 2-3 fős csoportokban, ám manapság a megélhetési gondok miatt egy utánpótlásedző akár 10-12 gyerekkel is kénytelen foglalkozni.
Ráadásul az olyan fejlesztő eszközök, mint a kötélhez rögzített labda, a ferde palánk, illetve a fejelőállvány már egy-két évtizede eltűnt az edzésekről. Ezeket mindenképpen vissza kellene hozni, hiszen például a fejelőállvány segítségével tanultuk meg annak idején a helyes technikákat. A grundon annak idején, ha nem tudtad az alapokat, nagyon könnyen a pályán kívül találtad magad.
Détári korában a jobbhátvédek még másik kasztba tartoztak
– Sokan vitatkoznak azon, hogy egy játékosnak az a jó, ha minél előbb kikerül külföldre, elkerülve a magyar profi osztályokat, vagy éppen az egy-két év NB I-es szükséges ahhoz, hogy sikeres legyen külföldön. Melyik a követendőbb Magyarországon?
– Nem lehet egy sémát kitalálni a fiatal labdarúgók számára. Minden tehetség más és más, Szoboszlai esetében az edzői a játékost 16-17 évesen inkább kiküldték a salzburgi akadémiára, hogy ott fejlődjön tovább. Az ő esete azt bizonyítja, nem kell arra várni, hogy hátha felfigyel a fiatal tehetségre egy magyar klub, amely esetleg percekre beállítja őt a meccseken. De van olyan játékos is, akinek szüksége van a kinti érvényesüléshez két-három itthon eltöltött évre a felnőttek között.
– Mit szól ahhoz, hogy a már említett Szoboszlaival és Sallaival egyaránt jobbhátvédet játszat a klubedzőjük, és bizony meg is állják a helyüket ezen a poszton?
– Nagyon bíztam abban, hogy Marco Rossinak esze ágában sem lesz egyiküket sem ezen a poszton pályára küldeni. Szoboszlai most kényszerből került a jobbhátvéd helyére, de szerintem ahogy visszatér sérüléséből az eredetileg a poszton játszó játékos, Frimpong, Szoboszlai máris visszakerülhet a középpályára. Sallai esetében viszont nem sok esélyt látok arra, hogy visszakerüljön a támadósorba. Ez valami családi hagyomány lehet náluk, hiszen a nagybátyja, Sallai Sándor is éppen ezen a poszton csinált karriert. Mondtam is Salának, biztos te intézted el neki ezt a posztot... Elárulom, a mi időnkben a jobb- és balhátvédeket teljesen más kategóriába tettük, mindig azzal szekáltuk őket, otthon is maradhatnak, nélkülük is megnyerjük a meccset.
Détári Lajos szerint nem akartak döntetlenre játszani a franciák ellen, holott az az egy pont a csoportból való továbbjutást eredményezte volna az 1986-os vb-n. Fotó: AFP/STAFF
Ha Mexikóban továbbjutott volna a csoportból a válogatott, itthon állva tapsoltak volna
– Az 1986-os vb-kudarc elképesztő nyomot hagyott nemcsak a szurkolókban, hanem a magyar labdarúgáson is. Tényleg az volt a realitás, hogy akár világbajnoki elődöntősök is lehetünk?
– Ez legfeljebb a szurkolók vágyálma volt, a realitás a csoportból való továbbjutásról szólt. Ha ez összejött volna, állítom, mindenki felállva tapsol nekünk. Ha megcsípjük a csoport harmadik helyét, az az Argentína következett volna, amely Maradona vezetésével végül megnyerte a vb-t. Mi végig ugyanazt a játékot erőltettük a pályán, ami a selejtezőkön, majd a felkészülési meccseken eredményes volt, ám már akkor voltak kétségeim, hogy ez a taktika délben, 40-45 fokban is célravezető lesz-e.
– Nem lett volna célravezetőbb a csoport harmadik meccsén egy békés döntetlenre játszani a franciák ellen? Ugyanis azzal az egy ponttal simán meglett volna a továbbjutás...
– Szóba sem került köztünk a békés döntetlen lehetősége. Nekimentünk a franciáknak, játszottuk a saját játékunkat. De nem voltunk olyan erőben, ami ezt a játékrendszert akkor és ott sikerre vitte volna. Még egyszer mondom, ilyen időjárási körülmények között futballozni sem lett volna szabad.
a világ legdrágább játékosa (17,8 millió német márka): 1988
Aranylabda 21. helyezett: 1985
az év magyar labdarúgója (1): 1985
NB I-es gólkirály (3): 1985 (18), 1986 (27), 1987 (19)
német bajnokság legjobb külföldi játékosa: 1988
görög bajnokság legjobb játékosa: 1989
svájci bajnokság legjobb játékosa: 1994
– Hiszen pontosan ilyen földi pokol várná a jelenlegi válogatottat is, ha kijutnának a 2026-os világbajnokságra...
– Negyven év alatt az orvostudomány és az edzéselmélet fejlődött annyit, hogy manapság már könnyebben leküzdhetők ezek a külső tényezők. Meggyőződésem, ha a Rossi-csapat kijut a világbajnokságra, sokkal jobban fel lesz készítve, mint mi annak idején, 1986-ban.
– Sallai Sándor egy nemrég elhangzott rádióinterjúban azt állította, hogy a szovjetek ellen elszenvedett 6-0-s vereség után minden megváltozott, elmaradtak az orvosi ellenőrzések, a vérvételek…
– Ezért is szép az 1986-os világbajnokság, mert kint volt huszonkét játékos, és mind a huszonketten másként emlékezünk az ottani napokra. Miután Mezey György a világ legkövetkezetesebb embere, minden ment ugyanúgy tovább, mint addig.
– Mit gondol, Nyilasi Tibor kerettagsága jelenthetett volna annyi pluszt a csapatnak, hogy meglegyen a továbbjutás?
– Ezt ma már nem lehet megmondani, de nem zárható ki, hogy Nyíl a rutinjával és a tudásával segített volna a csapatnak, és akkor másként alakult volna az egész világbajnokság. De ugyanez igaz Törőcsik Andrásra is, aki szintén nem tarthatott velünk.
Détári Lajos mindössze egy évet játszott a Frankfurt csapatában, de a szurkolók sosem felejtik el a középpályást. Fotó: AFP/Sven Simon
Bognár Györgyöt tartja az NB I legjobb edzőjének, nevet volt csapattársa és a Fradi elnöke közötti szópárbajon
– Régi csapattársával, Bognár Györggyel tartja a kapcsolatot? Mit szól azokhoz az eredményeihez, amelyeket a Pakssal évek óta elér?
– Szerintem ő az, aki a legjobban átadja a Mezey-féle játék alapjait a csapatainak. Nem sokan tudják, de nagyon szigorú és igen emberséges is tud lenni a játékosaival. Gyuri messze a legjobb edző az NB I-ben. Legutóbb elárulta nekem, hogy nem véletlen a sok tehetség felbukkanása Pakson, mert szinte minden korosztályban van a klubnál három-négy kiemelkedő képességű fiatal. Soha nem volt a külföldiek ellen, de az számomra is elfogadhatatlan, hogy egy keretben tizenöt-húsz olyan külföldi legyen, akiknek egy része összesen nem játszik kilencven percet az idényben.
– Mit szól azokhoz a csipkelődésekhez, üzenetváltásokhoz, amelyek Bognár György és a Fradi elnöke, Kubatov Gábor között zajlik évek óta?
– Nagyokat nevetek ezeken a szócsatákon, de úgy érzem, nem kellene ennyit kihozni ebből. Valamelyikük mindig mond valamit, amire a másik reagál. Az az igazság, hogy a Fradit meg a Paksot az anyagi háttér miatt nem is lehetne egy lapon emlegetni, de Bogesz évek óta húzogatja a zöld-fehér oroszlán bajszát a csapata eredményeivel. Kétszer a kupát is elvitték előlük, míg a bajnokságban is dobogón vannak, ráadásul az utóbbi meccseken nem sokszor verte meg a Fradi a Paksot.
– A fentiekből ítélve akkor egyetért az MLSZ által behozott magyarszabállyal?
– Természetesen. A legjobb példa, hogy megérte a magyarszabályt bevezetni, a Fradi. Alig telt el hét korábban, amikor a Ferencváros vezetői ne adtak volna ki felháborodott közleményeket emiatt, aztán mit látunk? A magyar játékosok viszik a hátukon a zöld-fehéreket, köztük két fiatallal, Tóth Alexszel és Gruber Zsomborral. Az új szabály száz-százhúsz magyar játékost jelent az NB I-es klubok esetében, hiszen ötnek a kezdőben kell lennie, míg legalább ötnek a cserepadon vagy a keretben. Bebizonyosodott, hogy igenis vannak tehetségeink, jó magyar játékosaink, csak bátran kell hozzájuk nyúlni, mint ahogy Bogesz teszi azt Pakson.
A Honvéd ikonjaként nemcsak a játékosa, de szakmai igazgatója is volt a Fradinak. Fotó: Nemzeti Sport/Fuszek Gábor
Egy véletlen találkozásnak köszönhette, hogy a Fradihoz került
– Ha már szóba került volt csapata, a Fradi, elárulná, miként lett a Honvéd ikonjaként a zöld-fehérek játékosa?
– Ennek egyetlenegy oka volt, hogy Olaszországban, ahol akkoriban játszottam, átigazolási stop lépett érvénybe, így nem lehettem a Sampdoria játékosa, holott mindenben megegyeztem a klubbal. Itthon készültem a nyáron, hogyha valahol szükség lenne a játékomra, fizikailag ne legyek lemaradva. Éppen a Normafánál futottam, amikor összetalálkoztam Mucha Józsival. Megkérdezte, mi van velem, és amikor meghallotta, jelenleg nincs csapatom, megígérte, beszél a Fradi akkori edzőjével, Nyilasi Tiborral, valamint a technikai vezetővel, Havasi Mihállyal, legyek a zöld-fehérek játékosa. Amikor bennjártam Szívós István elnöknél, a szerződés aláírásakor mindketten tisztában voltunk azzal, hogy ahogy erre lehetőségem van, megyek vissza a Serie A-ba.
Megkaptam az ideiglenes játékengedélyem, így kerültem a Fradihoz. Emlékszem, amikor kimentem a pályára az első edzésem alkalmával, három-négyezer szurkoló állt a pálya szélén,
majd még ennél is többen kijöttek az első edzőmeccsünkre. Azonnal befogadtak, és nem tagadom, amíg ott voltam, nagyon jól éreztem magam a Fradinál.
– Ön szerint realitás lenne a zöld-fehéreknek a Bajnokok Ligája, vagy tényleg az Európa-liga az ő terepük?
– Jelenleg a Fradi a kettő között áll, és már csak egy kis lépést kéne megtennie, hogy ott legyen a BL főtábláján. Ne felejtsük el, ezt az akadályt már kétszer is leküzdötte a Ferencváros, és szerintem most sem állt messze tőle. A Qarabag ellen hazai pályán veszítette el a továbbjutás esélyét. Ha egy vagy két évig a Fradi stabilan ott lesz az Európa-liga alapszakaszában, majd újra és újra továbbjut onnan, ráadásul sikerülne két-három Keita-szintű labdarúgóval erősítenie, akkor valós lehetne a Bajnokok Ligája főtáblájára való feljutás.
– Frankfurtban bármikor szívesen látják, díszhelyet biztosítanak Önnek. Pireuszban névre szóló széke van a stadionban. Itthon mit kapott Détári Lajos azért, amit a magyar futballért tett?
– Gondolom, sejti a választ. Itthon nem kaptam a kérdésben említett ajándékok közül semmit. Itthon minden klubnak megvan a saját filozófiája arról, miként becsülik meg a régi játékosokat. Van, ahol jobban, de van, ahol sehogy. Ezt nem tartom jónak, ugyanis egy csapatnak, egy klubnak a múltja nélkül nem lehet se jelene, se jövője. Ezen a vonalon azért még bőven lenne hova fejlődnie a magyar labdarúgást irányítóknak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
