Van egy olyan fontos mutatója a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH), amelyről levesebb szó esik. Ez a mutató azoknak a fiataloknak az arányát fedi fel, akik foglalkoztatásban, oktatásban és képzésben sem vesznek részt. Pontosabban azok arányát mutatja, akik az adott héten nem dolgoztak, és a felvételt megelőző négy hétben bármiféle (iskolarendszerű, illetve iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben nem vettek részt. Ez a 15–24 éves azonos korú népességen belüliek arányát jelzi. Ez az úgynevezett NEET-ráta.
Fotó: Székelyhidi Balázs
A KSH megjegyzi, hogy a fiatalok gyakrabban váltanak munkát, és a tanulmányok befejezését követően hosszabb idő alatt helyezkednek el a munkaerőpiacon, mint korábban. Az egyén és a társadalom számára is negatív hatású, ha a fiatalok a tanulmányok befejezése után nem tudnak rövid időn belül elkezdeni dolgozni, és hosszabb távon kiszorulnak mind a munkaerőpiacról, mind az oktatásból. Idővel gyengülnek, akár elavulttá is válhatnak a megszerzett ismeretek, csökken a fiatalok önértékelése, ezek és a szakmai gyakorlat hiánya így egyre jobban megnehezítik az integrálódást a munka világába.
Elhelyezkedés: jelentősek a területi különbségek
Az elemzés emlékeztet arra, hogy 2000-től a 2008-ban kezdődő gazdasági válságig a nem dolgozó, nem tanuló 15–24 évesek aránya jellemzően csökkenő tendenciát mutatott, 15,4-ről 11,5 százalékra mérséklődött. Ezt követően erőteljes növekedés volt megfigyelhető, mely 2013-ban tetőzött, elérve a 2000-es szintet, majd ismét csökkent. Ezt a folyamatot a koronavírus-járvány 2020-ban egy évre megakasztotta, amikor a lezárások miatt az elhelyezkedés esélyei jelentősen romlottak. Majd ezt követően 2023-ban a mutató értéke 9,8 százalék volt, amely 0,8 százalékponttal kedvezőbb a 2021-es értéknél. A 15–24 éves nők körében magasabb volt azok aránya, akik nem dolgoznak és nem is tanulnak.
A nemek közötti különbség a vizsgált időszakban 6,4–1,7 százalékpont között mozgott, 2023-ban 2,5 százalékponton állt.
A fiatalabb, 15–19 éves korosztályban, tekintettel arra, hogy többségük még iskolarendszerű képzésben vesz részt, lényegesen alacsonyabb a ráta értéke (2023-ban 6,2 százalék), a nők körében volt magasabb 1,6 százalékponttal. A középiskolai tanulmányokat jellemzően húszéves korukig befejezik a fiatalok, így nem meglepő, hogy a 20–24 éves korosztályba tartozókra jellemző érték 2023-ban több mint kétszerese (13,3 százalék) volt a fiatalabb korosztályba tartozókénak. A nemek közti különbség is számottevőbb volt, a férfiaknál 11,6 százalék, a nők esetében 12,2 százalék a ráta értéke.
A nem dolgozó és nem tanuló 15–24 éves fiatalok 61,9 százaléka a nem is keresett munkát 2023-ban. Miközben a nők körében a gyermekgondozás és egyéb családi ok is döntő szerepet játszik abban, hogy nem keresnek munkát, addig a férfiaknál leginkább a megfelelő munkalehetőség hiánya, illetve betegség, fogyatékosság a fő ok.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!