A magyar és az orosz elnök menetrendszerű találkozójának előestéjén nagy a találgatás, hogy milyen kézzel fogható eredményeket hozhat Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor újabb eszmecseréje, mivel lehet megfejelni a régóta napirenden lévő energetikai kérdéseket. Noha a nyugati–orosz kapcsolatokban az ukrajnai válság nyomán bekövetkezett elhidegülés és az uniós szankciók miatt erre rendkívül kis mozgástér van, egy terület azért maradt, ahol úgy a kényszer, mint az igaz korlátozott lehetőség adott az együttműködésre. A honvédség máig túlnyomórészt szovjet-orosz eredetű haditechnikájának fenntartását célzó lépésekről van szó, amelyeket a 2014–15-ben bevezetett európai uniós szankciók sem lehetetlenítettek el: ezeket (egyes nyugati hadiipari érdekek figyelembe vétele mellett) már csak azért sem szabhatták túl szigorúra, mert a keleti NATO-tagállamok haderőinek manapság éppen serkenteni kívánt működését lehetetlenítette volna el, ha mindennemű karbantartási és alkatrészszállítási ügyletet is megtiltanak Moszkvával.
Hogy erre van mód és szándék, azt a tavalyi tapasztalatok is alátámasztották: Orbán Viktor 2016. januári moszkvai látogatását követően a Honvédelmi Minisztérium (HM) nyáron az orosz eredeti gyártói (OEM) jogokat gyakorló céggel kötött, közel négymilliárd forint értékű szerződést négy darab Mi–17-es szállító helikopterének nagyjavítására, annak ellenére, hogy ilyen munkálatok elvégzésére szövetséges, EU- és NATO-tagországban is lett volna lehetőség. A gépeket szeptember elején szállították ki a Vertoleti Rosszii Novoszibirszkben lévő üzemébe, és idén érkezhetnek haza, hogy ismét szolgálatba álljanak az évek óta folyamatosan helikopterszűkében lévő szolnoki helikopterbázison.
Már akkor felmerült , hogy ha ez az ügylet sikeresen zárul, azt újabb nagyjavítási megrendelések követhetik. Lázár János kancelláriaminiszter egy korábbi kormányinfón homályosan utalt erre a lehetőségre, amikor további gépekre, köztük harci helikopterekre utalt. A Mi–17-es és Mi–8-as szállítógépek mellett a honvédség ugyanis Mi–24-es harci helikopterekkel is rendelkezik, melyeket hivatalosan annak ellenére nem vontak ki a rendszerből, hogy 2013-ban – nagyjavításra vonatkozó döntés és alkatrész hiányában – leállították a repülésüket, fontos képességtől fosztva meg a honvédséget. Elméletileg most ezek is sorra kerülhetnek, ahogy három további Mi–17-es is. Igaz, ez utóbbiak közül kettővel bürokratikus gondok vannak, mert egy, a kétezres évek elején még Magyarországon elvégzett átalakítás során nem kértek engedélyt az oroszoktól, így a szakmai álláspontjuk szerint azok a gépek mai állapotukban „nem léteznek”.