Az összesítés, amelyet a tagszervezeteinek jelentései alapján készít a MABISZ, és nem tartalmazza a mezőgazdasági, ipari, illetve a közintézmények káradatait, azt mutatja, földrajzi megoszlásukat tekintve a különböző viharok Pest, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Csongrád-Csanád vármegyéket, továbbá Budapest, Debrecen, Hajdúszoboszló, Szeged, Gyál, Szentendre, Székesfehérvár, Vecsés, Hódmezővásárhely városokat sújtotta leginkább.
Az idei átlagkár összege közel 139 ezer forint, míg tavaly ez 137 ezer forint volt. A 130 ezer forint körüli átlagkár nagyjából megfelel egy viharszezonnak, ugyanakkor az elmúlt három évet tekintve, 2023 azonos időszakában volt utoljára hasonló nagyságú kár 13,1 milliárd forinttal.
A károk száma évente nagyon változó, de mindezt befolyásolja a károk típusa is.
2020-ban 85 ezer bejelentés után még 6,6 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, egy évvel korábban pedig 4,1 milliárdot, 96 ezer bejelentésre.
Ez egyrészt jelzi a viharok évről évre növekvő intenzitását, ugyanakkor a kárösszegek megnövekedésében szerepet játszanak az időközben megemelkedett építkezési, újjáépítési költségek is. A korábbi éveknél jóval nagyobb összegeket kell szánni a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is.
A MABISZ megállapítása szerint a kárbejelentések folyamatosak idén, a kisebb károkat akár öt munkanapon belül meg tudják téríteni a biztosítók, a milliós nagyságú károk rendezése azonban időt igényel. Az ügyfelek ma már akár online videóbejelentéssel, vagy mobiltelefonon, illetve applikációk segítségével is pillanatok alatt bejelenthetik a kárukat, a hagyományos telefonos vagy személyes ügyintézés mellett.
