A sajtótájékoztatón az olyan hangzatos kijelentéseken túl, miszerint „a jövő évi büdzsé a magyar emberek biztonságának költségvetése is”, Kontrát elmondta: a rendőrségnek 22 milliárddal, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak 427 millióval, a katasztrófavédelemnek négymilliárddal, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak 339 millió forinttal több juthat, a büntetés-végrehajtásra szánt pénz pedig a börtönfejlesztéseknek köszönhetően emelkedik.
A tömeges migráció miatti válsághelyzet kezelésére 50 milliárd forintnyi többletkiadással tervez a BM, amelyet főként a tompai, illetve a röszkei tranzitzóna működtetésére, illetve az új határvadászok szolgálatba lépésére fordítanak. Kiemelte: a keret felülről nyitott.
A rendőrségnek szánt, 22 milliárdos emelésből Kontrát kiemelte a 2015-ben kezdett illetményemelést, amely először harminc, majd évenként öt-öt százalékkal növeli a személyi kiadások keretét. 5 milliárd megy a gépjárműpark cseréjére és modernizációjára, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda épületeként pedig felújítják a szocialista kormányok idején a Fidesz jóváhagyásával felszámolt határőrség egykori, Labanc utcai központját.
Vargha közölte: a HM jövőre 73,6 milliárd forintos többletet kap. Ez már azt tükrözi, hogy az eredetileg tervezettel szemben nem 2026-ra, hanem 2024-re el kívánják érni, hogy az ország a nemzeti össztermék (GDP) két százalékát költse védelemre, összhangban a NATO-nak tett vállalásokkal, ami mögött felsejlik a Trump-adminisztráció európai szövetségeseire gyakorolt fokozott – elsősorban persze retorikai – nyomás is.
Míg az államtitkár a komplex haderőfejlesztési programról, a haditechnikai modernizációról részleteket nem árult el, kiemelte a szintén 2015-ben kezdett illetményemelés folytatását és a laktanya-felújításokat is. A „modern és ütőképes Magyar Honvédség megteremtésének” emlegetése mellett ismét hangsúlyozta azt a korábban bejelentett célt is, hogy az ország valamennyi járásában legyen önkéntes tartalékos egység.
