Csak blöff a magyar haderőfejlesztési program?

Tovább hízik a honvédelmi és a belügyi büdzsé, csak éppen az nem látszik, hogyan lesz ebből ütőképes honvédség.

Továbbra sem látszik, hogy mire és milyen koncepció alapján költik a Honvédelmi Minisztérium (HM) papíron jelentős költségvetési növekményét – nyilatkozta lapunknak Demeter Márta független – korábban szocialista – országgyűlési képviselő.

A törvényhozás e témában legaktívabb szakpolitikusát annak kapcsán kérdeztük, hogy a HM és a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkárai, Vargha Tamás és Kontrát Károly rövid sajtótájékoztatón számolt be a 2018-as büdzsé tárcájukat érintő változásairól. Bár a honvédelem területén továbbra sem szolgáltak olyan konkrétumokkal, amelyek a tavaly decemberben bejelentett Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program szakmai hitelességét megalapozhatnák.

Annak ellenére sem, hogy mint arról hírt adtunk, a HM akkor azt ígérte, rövidesen részleteket is megtudhatunk majd a programról, egyebek mellett úgy, hogy azt a parlamenti pártok elé tárja.

A képviselőnő, aki a minap a parlamenti vitában gúnyosan azt is megkérdezte Varghától, hogy „egyáltalán látta-e már valaki a Zrínyi 2026-ot?”, nincs egyedül a kételyeivel.

Lapunknak két vezető NATO-tagország Budapesten akkreditált katona diplomatája is blöffnek nevezte az állítólagos terveket, amelyek lényegében nélkülözik a konkrétumokat arról, hogy miként képzeljük el védelmi képességeink fejlesztését, illetve új haditechnika beszerzését.

Specifikus követelményrendszer híján nehezen tudják felvázolni a magyarországi piaci lehetőségeket azok a nyugati hadiipari cégek is, amelyek a költségvetési növekményben üzleti lehetőségeket látnának. Az Orbán-kormány éppen aktuális politikai kezdeményezéseiből, vélt érdekeiből próbálják meg kikalkulálni üzleti esélyeiket, és ez alapján ajánlatokkal előállni rendszeres budapesti látogatásaik alkalmával. Ilyen kezdeményezés az a lapunk által is megírt előterjesztés, amely az amerikai Trump-adminisztrációnak teendő gesztusként használt Black Hawk helikopterek beszerzését tartja lehetségesnek az új elnök részvételével tartandó első – május 25-i – NATO-csúcshoz igazítva.

A sajtótájékoztatón az olyan hangzatos kijelentéseken túl, miszerint „a jövő évi büdzsé a magyar emberek biztonságának költségvetése is”, Kontrát elmondta: a rendőrségnek 22 milliárddal, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak 427 millióval, a katasztrófavédelemnek négymilliárddal, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak 339 millió forinttal több juthat, a büntetés-végrehajtásra szánt pénz pedig a börtönfejlesztéseknek köszönhetően emelkedik.

A tömeges migráció miatti válsághelyzet kezelésére 50 milliárd forintnyi többletkiadással tervez a BM, amelyet főként a tompai, illetve a röszkei tranzitzóna működtetésére, illetve az új határvadászok szolgálatba lépésére fordítanak. Kiemelte: a keret felülről nyitott.

A rendőrségnek szánt, 22 milliárdos emelésből Kontrát kiemelte a 2015-ben kezdett illetményemelést, amely először harminc, majd évenként öt-öt százalékkal növeli a személyi kiadások keretét. 5 milliárd megy a gépjárműpark cseréjére és modernizációjára, a  Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda épületeként pedig felújítják a szocialista kormányok idején a Fidesz jóváhagyásával felszámolt határőrség egykori, Labanc utcai központját.

Vargha közölte: a HM jövőre 73,6 milliárd forintos többletet kap. Ez már azt tükrözi, hogy az eredetileg tervezettel szemben nem 2026-ra, hanem 2024-re el kívánják érni, hogy az ország a nemzeti össztermék (GDP) két százalékát költse védelemre, összhangban a NATO-nak tett vállalásokkal, ami mögött felsejlik a Trump-adminisztráció európai szövetségeseire gyakorolt fokozott – elsősorban persze retorikai – nyomás is.

Míg az államtitkár a komplex haderőfejlesztési programról, a haditechnikai modernizációról részleteket nem árult el, kiemelte a szintén 2015-ben kezdett illetményemelés folytatását és a laktanya-felújításokat is. A „modern és ütőképes Magyar Honvédség megteremtésének” emlegetése mellett ismét hangsúlyozta azt a korábban bejelentett célt is, hogy az ország valamennyi járásában legyen önkéntes tartalékos egység.

Miközben a HM húszezer főt vizionál a honvédség második vonalába, szakértők – köztük Demeter Márta – minduntalan rámutatnak arra, hogy a meglévő hivatásos és szerződéses honvédelmi struktúra is többezres létszámhiánnyal küzd. A független képviselőnő nemrégiben előállt a maga előterjesztésével is, ebben a növekmények koncepcionális, átgondolt elköltése mellett többek között azt indítványozza, hogy a GDP szerinti honvédelmi ráfordítás már 2022-re érje el a két százalékot.