A La Vanguardia című barcelonai napilap azt írja, hogy nem világos, hogy a barcelonai törvényhozás szavaz-e a beterjesztett javaslatról, és ha igen, mikor.
A javaslatot a kormányzó Együtt az Igenért pártszövetség és Népi Egység párt politikusai terjesztették elő, akiknek megvan a szűk többségük, hogy el is fogadják a Katalónia függetlenségét kinyilvánító javaslatot, amelyet a helyi ellenzék egésze ellenez. A barcelonai parlament titkárságának érkeztetési pecsétjével ellátott, katalán nyelvű iratban az szerepel, hogy a törvényhozás kinyilvánítja, hogy „a Katalán Köztársaság független, szuverén, demokratikus, szociális jogállam”.
A katalán parlament épülete előtt ezzel párhuzamosan több ezren gyűltek össze, hogy a térség elszakadását követeljék Spanyolországtól. A tömeg a függetlenség és a szabadság szavakat skandálta, és katalán zászlókat lengettek.
Katalóniában október elején tartottak függetlenségi népszavazást, melyet a spanyol alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított, és a spanyol kormány a rendőrség bevetésével igyekezett is megakadályozni, ami több helyen erőszakba torkollt. A referendumon a választók valamivel több mint 40 százaléka vett részt, mert az elszakadás ellenzői nagyrészt bojkottálták a referendumot. Akik viszont elmentek, azoknak több mint 90 százaléka arra szavazott, hogy Katalónia szakadjon el Spanyolországtól, és váljon független állammá. Carles Puigdemont katalán elnök a népszavazás után bejelentette, Katalónia a referendum révén elnyerte a jogot, hogy függetlenné váljon. Szakadár katalán képviselők már akkor aláírták Katalónia függetlenségi nyilatkozatát, de Puigdemont akkor azonnal felfüggesztette a deklaráció végrehajtását, és párbeszédre szólította fel Madridot. A spanyol kormány szerint viszont a katalán vezetés kilépett az alkotmányosság kereteiből, és addig nincs miről tárgyalnia, míg az ország megbonthatatlan egységét rögzítő alkotmányos rendet helyre nem állítják.
