Az iráni atomprogramról szóló nemzetközi megállapodást egy ország nem rúghatja fel – közölte Haszan Róhani iráni elnök pénteken, reagálva Donald Trump amerikai államfő bejelentésére az országgal szembeni új amerikai stratégiáról. Róhani tévébeszédében rámutatott, hogy az iráni atomalkut nem csak az Egyesült Államok írta alá.
Az államfő hevesen bírálta Trump beszédét, és azt mondta róla: tele volt szitkozódással és az iráni nemzet ellen felhozott alaptalan vádaskodásokkal. Hozzátette: Irán nem lázadó nemzet, Teherán tiszteletben tart minden nemzetközi megállapodást – számol be az MTI.
Vélhetően Trumpnak arra a kijelentésére reagálva, mely szerint Irán 1979 óta hatalmon lévő vezetése mind a mai napig folyamatosan agressziót követ el, Róhani azt mondta: a nyolcvanas években vívott iraki–iráni háborúban az Egyesült Államok az agresszor országot támogatta.
Ám Donald Trump nem sokat ad a világra. Hiába tiltakoztak, előbb kilépett a párizsi klímaegyezményből, most hiába próbálták lebeszélni a nagyhatalmak, a szövetségesei, sőt még saját védelmi miniszterei is, nekiment az iráni atomalkunak is. A törvény szerint az amerikai elnöknek kilencvennaponta kell megvizsgálnia, hogy Irán betartja-e a 2015-ben megállapított feltételeket és hogy a megegyezés az Egyesült Államok érdekeit szolgálja-e. Donald Trump már kampánya során is a valaha volt legrosszabb alkunak nevezte az elődje – továbbá Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország – által tető alá hozott megállapodást, ám hatalomba kerülése óta eddig nem bolygatta az ügyet. Eddig.
Az amerikai elnök abban ugyan nem talált valódi fogást, hogy a perzsa állam tartja-e magát a megegyezéshez – minden jelentés ezt támasztja alá. A megegyezés eredeti célja, hogy Irán ne építhessen nukleáris fegyvert, és ez teljesül is. Sérelmezi viszont, hogy Teherán rakétatesztjeivel és „közel-keleti terroristák támogatásával megszegi az alku szellemét”. Ez pedig szerinte már sérti az Egyesült Államok érdekeit. Ennek szellemében régóta várt pénteki beszédében Trump keményen nekiment az iráni rezsimnek. Konkrét lépésként szankciók kivetését jelentette be az iráni Forradalmi Gárda ellen, amit a legfelsőbb vezető személyes korrupt terrorerejének nevezett.
Ugyanakkor taktikusan nem az alku teljes felrúgása mellett döntött, csak nem erősítette meg a megállapodásban foglaltakat. Ezzel a labdát most a kongresszusnak dobta, amelynek hatvan napja van arra, hogy döntsön a szankciók bevezetéséről Irán nukleáris programja miatt, azaz lényegében a megállapodás felrúgásáról. Csakhogy a történetben dupla csavar van, Trumpék ugyanis nem ezt akarják. Rex Tillerson külügyminiszter szerint a cél az, hogy a kongresszus kiegészítéseket hozzon, amolyan „vörös vonalakat”, melyek megszegésével a perzsa állam élesítené az amerikai ellenlépéseket. A legfőbb ilyen vörös vonal az interkontinentális ballisztikus rakéták tesztjeinek folytatása lenne. Azt Washingtonban is tudják, hogy a perzsák nem fognak újra tárgyalóasztalhoz ülni, különösen mert maguk mögött tudják a világ többi részét. De azt remélik, a nyomás hatására arra nyílhat esély, hogy az alkut kiegészítsék. Ezzel a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad: Trump teljesítette a kampányígéretét, nyomást gyakorol Teheránra, ugyanakkor az alku is megmarad. Az elnök lépése azonban kockázatos, mert ehhez a republikánus többség mellett néhány demokrata szavazatára is szüksége lenne.
Donald Trump beszédének elhangzása után a Pentagon szóvivője, Adrian Rankine-Galloway közölte: megvizsgálják azokat a területeket, amelyeken együtt lehet működni annak érdekében, hogy nyomást lehessen gyakorolni Teheránra. A szóvivő hangsúlyozta: a cél Teherán destabilizáló tevékenységének semlegesítése, és elsősorban is a terrorista csoportok támogatására irányuló "agresszív politikájának visszafogása". A pénteki sajtótájékoztatón a védelmi minisztérium képviselője több ilyen, destabilizálónak minősített tevékenységet emelt ki: a ballisztikus rakéták fejlesztési programját, a szabad hajózási útvonalak, kivált a Perzsa(Arab)-öböl útvonalai fenyegetését, az iráni kibertámadásokat az Egyesült Államok, Izrael és Washington térségbeli szövetségesei ellen, és a kérlelhetetlen Izrael-ellenességet. Az elnöki beszéd után vezető republikánus politikusok támogatásukról biztosították Trumpot, demokrata párti vezetők szerint viszont a felvázolt politika éppen hogy veszélyes az amerikai nemzetbiztonságra. Paul Ryan, republikánus házelnök fontosnak mondta "Irán destabilizáló politikájának semlegesítését. Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus frakciójának vezetője rövid nyilatkozatban támogatásáról biztosította Trump elképzeléseit az iráni atomalku korrigálásáról, de leszögezte azt is, hogy nem híve a megállapodás felrúgásának. A Republikánus Pártban egyébként már a beszéd elhangzása előtt komoly nézetkülönbségek voltak a kérdés megítélésében. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának elnöke - aki annak idején maga is részt vett az atomalku kimunkálásában - egyértelműen a megállapodás fenntartása és az atomalku betartását igazoló jelentés aláírása mellett foglalt állást. Nancy Pelosi, a Demokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetője közleményt adott ki, amelyben leszögezte: Donald Trump az Egyesült Államok biztonságát sodorta veszélybe azzal, hogy nem írta alá az atomalku betartásáról szóló igazolást. "Súlyos lépés ez, amely fenyegetést jelent az Egyesült Államokra - fogalmazott a kaliforniai politikusnő.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök gratulált Donald Trump „merész döntéséhez”. A kormányfő pénteken még a szombati ünnepnap kezdete előtt rögzített, Youtube-ra feltöltött videóüzenetében azt mondta, hogy Trump lehetőséget teremtett egy rossz egyezmény kijavítására, az iráni „agresszió” visszaszorítására, valamint arra, hogy szembe lehessen szállni a terrorizmus támogatásának bűncselekményével. Az izraeli miniszterelnök más vezetőket is az amerikai lépés támogatására szólított fel – tudósít az MTI.
„Bátran szembeszállt Irán terrorista rezsimjével” – fogalmazott Trumpról Netanjahu. „Ha változatlan marad a megállapodás, akkor egy dolog bizonyos: néhány éven belül nukleárisfegyver-arzenálja lesz a világ legjelentősebb terrorista rezsimjének, és ez óriási veszélyt jelent a közös jövőnk számára” – tette hozzá.
A miniszterelnöki hivatal korábban a Háárec című újság honlapja szerint azt közölte, hogy az amerikai külügyminiszter pénteken telefonbeszélgetést folytatott az izraeli miniszterelnökkel, és részletesen tájékoztatta országa Iránnal szembeni új stratégiájáról. Aligha meglepő módon Szaúd-Arábia is üdvözölte a Donald Trump amerikai elnök által pénteken bejelentett új amerikai stratégiát Iránnal szemben.
Egyetlen ország, még az Egyesült Államok sem mondhatja fel az Iránnal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodást – jelentette ki Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben pénteken. A főképviselő utalt arra: a nemzetközi közösség tizenkét éven át tartó egyeztető tárgyalásokat követően két évvel ezelőtt írta alá a megállapodást. A dokumentum tehát nem egy kétoldalú megállapodás eredménye, ezért egyetlen országhoz sem kötődik kizárólagosan. Ez azt jelenti, hogy egyetlen ország sem szüntetheti meg egyoldalúan – húzta alá Mogherini Donald Trump beszédére reagálva.
Oroszország felszólítja az Iránnal megkötött nukleáris megállapodás aláíróit az egyezmény betartására – közölte Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes pénteken. Rjabkov rendkívül aggályosnak nevezte, hogy az amerikai elnök megkérdőjelezte azt, amit nemzetközi megállapodásban már rendeztek. A tárcavezető-helyettes szerint Oroszország fő feladatát most abban látja, hogy megóvja az atomalkut az összeomlástól – írja az MTI.
Theresa May brit és Emmanuel Macron francia külügyminiszter és Angela Merkel német kancellár közös közleményt adtak ki, amelyben aggodalmukat fejezték ki a lépés lehetséges hatásai miatt. Azt írták, ők el vannak kötelezve a megállapodás és a teljesítése mellett, minden fél részéről. Hozzátették: ez mindannyiuk közös nemzetbiztonsági érdeke – idézte a közleményt a BBC.
Irán végrehajtotta az atomprogramját korlátozó többhatalmi megállapodásban vállalt kötelezettségeit, a világ egyik "leghatalmasabb nukleáris ellenőrzési rendszerének" van alávetve - közölte Amano Jukija, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. A NAÜ hozzátette, hogy Irán nem akadályozta a nemzetközi szervezet ellenőrző munkáját, mindegyik iráni helyszínhez hozzáférést kapott. Az atomügynökség korábbi vezetője, Mohamed el-Baradei is megszólalt az amerikai elnök döntésének bejelentése nyomán. Közölte: az iraki háborúra emlékezteti az amerikai elnök döntése.
"Trump figyelmen kívül hagyja a NAÜ vizsgálatainak az eredményét, melyek szerint Irán tartja magát az atomalkuhoz. Fogunk valaha tanulni a hibáinkból?" - írta egy Twitter-üzenetben. Ezzel arra utalt, hogy az Egyesült Államok azzal indokolta a 2003-ban indított iraki invázióját, hogy az Iránnal szomszédos országnak tömegpusztító-fegyverei vannak. Ez a feltételezés rövid időn belül megalapozatlannak bizonyult. Az amerikai elnök vajon milyen jelzést küld Észak-Koreának a nemzetközi megállapodások tiszteletben tartásáról? - idézi a Nobel-békedíjas el-Baradei kérdését az MTI.
