Donald Trump nekiment az iráni atomalkunak

Az amerikai elnök nem írta alá a 2015-ös megállapodást, szerinte a perzsa állam megsérti az alku szellemét.

Ugyanakkor taktikusan nem az alku teljes felrúgása mellett döntött, csak nem erősítette meg a megállapodásban foglaltakat. Ezzel a labdát most a kongresszusnak dobta, amelynek hatvan napja van arra, hogy döntsön a szankciók bevezetéséről Irán nukleáris programja miatt, azaz lényegében a megállapodás felrúgásáról. Csakhogy a történetben dupla csavar van, Trumpék ugyanis nem ezt akarják. Rex Tillerson külügyminiszter szerint a cél az, hogy a kongresszus kiegészítéseket hozzon, amolyan „vörös vonalakat”, melyek megszegésével a perzsa állam élesítené az amerikai ellenlépéseket. A legfőbb ilyen vörös vonal az interkontinentális ballisztikus rakéták tesztjeinek folytatása lenne. Azt Washingtonban is tudják, hogy a perzsák nem fognak újra tárgyalóasztalhoz ülni, különösen mert maguk mögött tudják a világ többi részét. De azt remélik, a nyomás hatására arra nyílhat esély, hogy az alkut kiegészítsék. Ezzel a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad: Trump teljesítette a kampányígéretét, nyomást gyakorol Teheránra, ugyanakkor az alku is megmarad. Az elnök lépése azonban kockázatos, mert ehhez a republikánus többség mellett néhány demokrata szavazatára is szüksége lenne.

Donald Trump beszédének elhangzása után a Pentagon szóvivője, Adrian Rankine-Galloway közölte: megvizsgálják azokat a területeket, amelyeken együtt lehet működni annak érdekében, hogy nyomást lehessen gyakorolni Teheránra. A szóvivő hangsúlyozta: a cél Teherán destabilizáló tevékenységének semlegesítése, és elsősorban is a terrorista csoportok támogatására irányuló "agresszív politikájának visszafogása". A pénteki sajtótájékoztatón a védelmi minisztérium képviselője több ilyen, destabilizálónak minősített tevékenységet emelt ki: a ballisztikus rakéták fejlesztési programját, a szabad hajózási útvonalak, kivált a Perzsa(Arab)-öböl útvonalai fenyegetését, az iráni kibertámadásokat az Egyesült Államok, Izrael és Washington térségbeli szövetségesei ellen, és a kérlelhetetlen Izrael-ellenességet. Az elnöki beszéd után vezető republikánus politikusok támogatásukról biztosították Trumpot, demokrata párti vezetők szerint viszont a felvázolt politika éppen hogy veszélyes az amerikai nemzetbiztonságra. Paul Ryan, republikánus házelnök fontosnak mondta "Irán destabilizáló politikájának semlegesítését. Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus frakciójának vezetője rövid nyilatkozatban támogatásáról biztosította Trump elképzeléseit az iráni atomalku korrigálásáról, de leszögezte azt is, hogy nem híve a megállapodás felrúgásának. A Republikánus Pártban egyébként már a beszéd elhangzása előtt komoly nézetkülönbségek voltak a kérdés megítélésében. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának elnöke - aki annak idején maga is részt vett az atomalku kimunkálásában - egyértelműen a megállapodás fenntartása és az atomalku betartását igazoló jelentés aláírása mellett foglalt állást. Nancy Pelosi, a Demokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetője közleményt adott ki, amelyben leszögezte: Donald Trump az Egyesült Államok biztonságát sodorta veszélybe azzal, hogy nem írta alá az atomalku betartásáról szóló igazolást. "Súlyos lépés ez, amely fenyegetést jelent az Egyesült Államokra - fogalmazott a kaliforniai politikusnő.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök gratulált Donald Trump „merész döntéséhez”. A kormányfő pénteken még a szombati ünnepnap kezdete előtt rögzített, Youtube-ra feltöltött videóüzenetében azt mondta, hogy Trump lehetőséget teremtett egy rossz egyezmény kijavítására, az iráni „agresszió” visszaszorítására, valamint arra, hogy szembe lehessen szállni a terrorizmus támogatásának bűncselekményével. Az izraeli miniszterelnök más vezetőket is az amerikai lépés támogatására szólított fel – tudósít az MTI.

„Bátran szembeszállt Irán terrorista rezsimjével” – fogalmazott Trumpról Netanjahu. „Ha változatlan marad a megállapodás, akkor egy dolog bizonyos: néhány éven belül nukleárisfegyver-arzenálja lesz a világ legjelentősebb terrorista rezsimjének, és ez óriási veszélyt jelent a közös jövőnk számára” – tette hozzá.

A miniszterelnöki hivatal korábban a Háárec című újság honlapja szerint azt közölte, hogy az amerikai külügyminiszter pénteken telefonbeszélgetést folytatott az izraeli miniszterelnökkel, és részletesen tájékoztatta országa Iránnal szembeni új stratégiájáról. Aligha meglepő módon Szaúd-Arábia is üdvözölte a Donald Trump amerikai elnök által pénteken bejelentett új amerikai stratégiát Iránnal szemben. 

Egyetlen ország, még az Egyesült Államok sem mondhatja fel az Iránnal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodást – jelentette ki Federica Mogherini, az Európai Unió  kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben pénteken. A főképviselő utalt arra: a nemzetközi közösség tizenkét éven át tartó egyeztető tárgyalásokat követően két évvel ezelőtt írta alá a megállapodást. A dokumentum tehát nem egy kétoldalú megállapodás eredménye, ezért egyetlen országhoz sem kötődik kizárólagosan. Ez azt jelenti, hogy egyetlen ország sem szüntetheti meg egyoldalúan – húzta alá Mogherini Donald Trump beszédére reagálva.

Oroszország felszólítja az Iránnal megkötött nukleáris megállapodás aláíróit az egyezmény betartására – közölte Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes pénteken. Rjabkov rendkívül aggályosnak nevezte, hogy az amerikai elnök megkérdőjelezte azt, amit nemzetközi megállapodásban már rendeztek. A tárcavezető-helyettes szerint Oroszország fő feladatát most abban látja, hogy megóvja az atomalkut az összeomlástól – írja az MTI.

Theresa May brit és Emmanuel Macron francia külügyminiszter és Angela Merkel német kancellár közös közleményt adtak ki, amelyben aggodalmukat fejezték ki a lépés lehetséges hatásai miatt. Azt írták, ők el vannak kötelezve a megállapodás és a teljesítése mellett, minden fél részéről. Hozzátették: ez mindannyiuk közös nemzetbiztonsági érdeke – idézte a közleményt a BBC.

Irán végrehajtotta az atomprogramját korlátozó többhatalmi megállapodásban vállalt kötelezettségeit, a világ egyik "leghatalmasabb nukleáris ellenőrzési rendszerének" van alávetve - közölte Amano Jukija, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. A NAÜ hozzátette, hogy Irán nem akadályozta a nemzetközi szervezet ellenőrző munkáját, mindegyik iráni helyszínhez hozzáférést kapott. Az atomügynökség korábbi vezetője, Mohamed el-Baradei is megszólalt az amerikai elnök döntésének bejelentése nyomán. Közölte: az iraki háborúra emlékezteti az amerikai elnök döntése.

"Trump figyelmen kívül hagyja a NAÜ vizsgálatainak az eredményét, melyek szerint Irán tartja magát az atomalkuhoz. Fogunk valaha tanulni a hibáinkból?" - írta egy Twitter-üzenetben. Ezzel arra utalt, hogy az Egyesült Államok azzal indokolta a 2003-ban indított iraki invázióját, hogy az Iránnal szomszédos országnak tömegpusztító-fegyverei vannak. Ez a feltételezés rövid időn belül megalapozatlannak bizonyult. Az amerikai elnök vajon milyen jelzést küld Észak-Koreának a nemzetközi megállapodások tiszteletben tartásáról? - idézi a Nobel-békedíjas el-Baradei kérdését az MTI.