A spanyol kormány korábban arra kérte a katalán vezetőt, hogy „ne lépjen olyan ösvényre, amelyről nincs visszaút”, ne tegyen egyoldalú függetlenségi nyilatkozatot, és kezdeményezéseivel térjen vissza a törvényes keretek közé.
Az ügy kapcsán megszólalt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is, amely régóta Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazza. A szervezet közölte, a székelység a sorsán keresztül megismerte az elnyomott közösségek kollektív élményét, s a legmélyebb együttérzését és szolidaritását kívánja kifejezni katalán barátainak. Az Izsák Balázs SZNT-elnök által jelzett dokumentum az Egyesült Nemzetek Szövetsége alapokmányát idézi, melyben a világ népei hitet tesznek a népek önrendelkezése, valamint a nagy és a kis népek egyenjogúsága mellett. Izsák Balázs arra szólította fel a székelyföldieket, hogy október utolsó vasárnapján, amikor immár több éve őrtüzek gyújtásával hívják fel a figyelmet a székely autonómiatörekvésekre, lobogjon minél több katalán zászló is a rendezvényeken, mely ma az emberi szabadság jelképe Európában.
Közben levélben fordult nyolc Nobel-békedíjas a spanyol és a katalán vezetéshez, párbeszédet sürgetve a tartomány jövőjével kapcsolatosan Madrid és Barcelona között kialakult válság megoldása érdekében. A levél aláírói között van az argentin Adolfo Pérez Esquivel, aki 1980-ban kapta meg a Nobel-békedíjat, továbbá a guatemalai Rigoberta Menchú, illetve José Ramos-Horta volt kelet-timori elnök is. Előbbi 1982-ben, utóbbi 1996-ban kapta meg a díjat.
Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is megszólalt az ügyben, azt közölte, hogy bízik a békés megoldásban, hozzátéve, hogy nem lenne szerencsés egy katalán puccs.
