Egyelőre nem szakad el Katalónia

Madriddal tárgyalnak, a párbeszéd idejére az elnök elhalasztotta a függetlenség kihirdetését. A tüntetők békésen követik az eseményeket.

Sokak várakozásával ellentétben mégsem hirdette ki Katalónia függetlenségét a tartományi elnök. Carles Puigdemont beszédében kiemelte, Katalónia ügye nem belső, hanem valójában európai kérdés. Az egész országhoz szólva közölte: „Sosem fogunk egyetérteni mindenben, de azt be kell látnunk, hogy a fejlődéshez vezető út a demokrácián és a békén keresztül visz.”

Puigdemont úgy fogalmazott, ők nem bűnözők, nem őrültek, párbeszédet akarnak Madriddal. A gond, hogy évek óta nincs együttműködés a központi kormányzattal. Erőszakot mindenesetre nem akarnak, ezt sokadszorra fejtette ki. A médiát és a kormányt is arra kérte, közvetítéssel tárgyaljanak, ne legyen nyomás senkin. Az európai közösséget is segítségül hívta. Végül azt mondta, a katalán nép óhaját szeretné követni egy független állam felé, de most inkább felfüggeszti a függetlenség deklarálásának hatásait.

Közölte, Katalónia elnyerte a jogot, hogy független legyen. Ez azt jelenti, hogy néhány héten belül összehívják a parlamentet. A függetlenedés végrehajtását felfüggesztik, de erőteljesen tárgyalnak. Addig is tartomány marad Katalónia.

Az elnök határozottan elítélte az október 1-jei erőszakot. Szerinte annak célja nemcsak az volt, hogy elvegyék a szavazólapokat, hanem hogy megszüntessék a szavazati jogot is. Elmondása szerint a spanyol rendőrség elmúlt hetekben szervezett műveletei nem akadályozták meg a függetlenségi kezdeményezésüket, ahogy magas rangú katalán politikusok vegzálása sem.

Az elnök a vártnál egy órával később, este hét órakor kezdte beszédét. Ország-, de inkább világszerte feszült figyelemmel várták, hogy mi hangzik el a tartományi vezető beszédében.

A csúszás oka a katalán parlament házbizottságának rendkívüli ülése volt, amelyen a parlamenti ülés felfüggesztését kérte két ellenzéki párt, a liberális középutas Állampolgárok (Ciudadanos) és a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP).

Odakint, a parkhoz vezető sétányon a parlamenti ülés megkezdése előtt már órákkal elkezdett gyülekezni a tömeg, amely óriási kivetítőkön követhette figyelemmel a benti eseményeket. Többségében a függetlenséget támogatva vonultak utcára, de egy, a spanyol egységet támogató kisebb mozgalom szintén demonstrációt hirdetett ugyanoda. Barcelonában tartózkodó olvasónk szeretett volna fotókat és videót küldeni az utcai eseményekről, de mint mondta, valószínűleg korlátozták az internetet. Közölte, hogy békés a hangulat, sok a csalódott ember, de nem valószínű zavargás.

A spanyol kormány korábban arra kérte a katalán vezetőt, hogy „ne lépjen olyan ösvényre, amelyről nincs visszaút”, ne tegyen egyoldalú függetlenségi nyilatkozatot, és kezdeményezéseivel térjen vissza a törvényes keretek közé.

Az ügy kapcsán megszólalt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is, amely régóta Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazza. A szervezet közölte, a székelység a sorsán keresztül megismerte az elnyomott közösségek kollektív élményét, s a legmélyebb együttérzését és szolidaritását kívánja kifejezni katalán barátainak. Az Izsák Balázs SZNT-elnök által jelzett dokumentum az Egyesült Nemzetek Szövetsége alapokmányát idézi, melyben a világ népei hitet tesznek a népek önrendelkezése, valamint a nagy és a kis népek egyenjogúsága mellett. Izsák Balázs arra szólította fel a székelyföldieket, hogy október utolsó vasárnapján, amikor immár több éve őrtüzek gyújtásával hívják fel a figyelmet a székely autonómiatörekvésekre, lobogjon minél több katalán zászló is a rendezvényeken, mely ma az emberi szabadság jelképe Európában.

Közben levélben fordult nyolc Nobel-békedíjas a spanyol és a katalán vezetéshez, párbeszédet sürgetve a tartomány jövőjével kapcsolatosan Madrid és Barcelona között kialakult válság megoldása érdekében. A levél aláírói között van az argentin Adolfo Pérez Esquivel, aki 1980-ban kapta meg a Nobel-békedíjat, továbbá a guatemalai Rigoberta Menchú, illetve José Ramos-Horta volt kelet-timori elnök is. Előbbi 1982-ben, utóbbi 1996-ban kapta meg a díjat.

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is megszólalt az ügyben, azt közölte, hogy bízik a békés megoldásban, hozzátéve, hogy nem lenne szerencsés egy katalán puccs.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Twitteren arra kérte ma délután Puigdemont-t, hogy ne jelentsen be olyan döntést, amely lehetetlenné tenné a párbeszédet.

Közben az október 1-jei népszavazáson látott rendőri túlkapásokra – több mint egy héttel a történtek után – reagált a negyvenhét európai országot tömörítő Európa Tanács. Nils Muiznieks emberi jogi biztos sürgette a spanyol belügyminiszternél, hogy vizsgáltassa ki a karhatalom szerinte aránytalan, felesleges fellépését.

A katalán törvényhozás ülésének idejére a függetlenséget támogató civil szervezetek, a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) és az Omnium Cultural nagyszabású tüntetést hirdetettek a barcelonai parlament épülete elé, hangsúlyozva a megmozdulás békés jellegét. Egy a spanyol egységet támogató kisebb mozgalom, a Recortes Cero pedig szintén demonstrációt hirdetett ugyanoda.