Handrean Mohammed szerint a testület a parlamenthez fordul, hogy új dátumot tűzzenek ki. A jelöltállítás határideje a múlt hét végén járt volna le, majd hétfőig meghosszabbították. Mohammed azonban az MTI beszámolója szerint a Reutersnek telefonon azt mondta, hogy a pártok az újabb határidő lejártáig sem ismertették a jelöltjeiket.
Más hírügynökségek erről nem adtak hírt, de a választási bizottság már múlt szerdán közölte, hogy az iraki autonóm régió és a bagdadi központi vezetés között kialakult konfliktus miatt felfüggesztette a választások előkészítését. A bejelentés hátterében az állt, hogy az iraki hadsereg fennhatósága alá vonta azokat a Dijála, Ninive és Kirkuk tartománybeli területeket, ahonnan az elmúlt három évben a kurd erők kiszorították az Iszlám Államot.
Eközben a kurd rivális erők ellentétei is kiéleződtek. A Kurdisztáni Hazafias Szövetség, a Kurdisztáni Demokratikus Párt és a Változásért (Gorran) párt augusztus óta vitában áll egymással a régió elnöki tisztsége miatt. A posztot 2005 óta a Kurdisztáni Demokratikus Pártot vezető Maszúd Barzáni tölti be dacára annak, hogy a törvények szerint csak nyolc évig lehet elnök ugyanaz a személy Kurdisztánban. Barzáni az Iszlám Állam jelentette fenyegetés miatt akart posztján maradni, de a Kurdisztáni Hazafias Szövetség és a Változásért Párt a távozását követeli, és korrupcióval vádolja.
Az előzményekhez tartozik az is, hogy dacolva Bagdad ellenkezésével, az autonóm Kurdisztánban és más, az Iszlám Államtól a kurdok által visszafoglalt észak-iraki területeken szeptember 25-én népszavazást tartottak a régió függetlenségéről, s a szavazók nagy többsége az elszakadásra voksolt. A referendumot Bagdad törvénytelennek minősítette és elutasította. Hasonló volt a több milliós kurd kisebbséggel rendelkező Törökország és Irán reakciója. A népszavazást követően Bagdad, Ankara és Teherán összehangolt megtorló intézkedéseket hozott az autonóm kurd régió ellen.
Az iraki parlament ezt követően felhatalmazást adott a kormányfőnek arra, hogy küldjön katonákat Kirkuk térségébe, és vegye át az ellenőrzést az olajmezők felett. Az iraki törvényhozók továbbá azt is követelték, hogy zárják be az Erbílben működő külképviseleteket és konzulátusokat. Haider al-Abádi miniszterelnök azt követelte a kurd hatóságoktól, hogy nyilvánítsák semmissé a függetlenségről rendezett népszavazás eredményét.
Egy kurd parlamenti képviselő azt mondta, hogy a pártok a népszavazás utáni zűrzavar miatt nem tudtak összpontosítani a november 1-jei választásra.
