Az iraki parlament felhatalmazást adott szerdán a kormányfőnek arra, hogy küldjön katonákat a vitatott hovatartozású, jelenleg kurd irányítás alatt álló, kőolajban gazdag Kirkuk térségébe, és vegye át az ellenőrzést az olajmezők felett – írja az MTI az iraki állami televízió közlése alapján.
Haider al-Abádi miniszterelnök ugyanakkor az iraki honatyák előtt mondott beszédében kizárta az erőszak alkalmazását a kurdokkal kialakult vitában. Hangsúlyozta: alkotmányos eszközökkel kikényszeríti az iraki szövetségi kormány fennhatóságát a kurd területeken. Abádi egyben leszögezte, nem kíván harcot az iraki állampolgárok között.
A bagdadi törvényhozás a nap folyamán 13 pontból álló határozatot fogadott el, amely csapatok telepítésére hatalmazza fel a miniszterelnököt Kirkukban és más vitatott területeken. A törvényhozás a dokumentumot később úgy módosította, hogy Bagdadnak tartózkodnia kell bármiféle párbeszédtől a kurdokkal, míg semmissé nem nyilvánítják a szeptember 25-i népszavazás eredményét. A határozat felszólítja emellett a központi kormányt, hogy vonja felelősségre a referendum megtartásával vádolt Maszúd Barzani kurd elnököt. A nap folyamán elfogadott változtatások ugyanakkor nem kötelező erejűek.
A kurd harcosok 2014-ben vették át a hatalmat az etnikailag vegyes lakosságú olajtermelő Kirkuk tartományban, miután az iraki hadsereg menekülni kényszerült az Iszlám Állam terrorista szervezet előretörése miatt. A kurdok így megakadályozták, hogy az olajmezők a dzsihadisták kezére jussanak.
Kirkuk tartományra a kurdok régóta igényt tartanak, bár a területen jelentős számban élnek türkmén és arab közösségek is. A kurd függetlenségről hétfőn tartott népszavazáson a jogilag a kurd autonóm régióhoz tartozó területeken kívül szavazhattak még Kirkuk és Dijála, valamint Ninive kormányzóság főképpen kurdok lakta településein is.
A bagdadi parlament által szerdán elfogadott határozatban előírták: a kirkuki olajmezőket vissza kell helyezni az iraki olajügyi minisztérium fennhatósága alá. Az iraki törvényhozók továbbá azt is követelték, hogy zárják be az autonóm kurd régió fővárosában, Erbílben működő külképviseleteket és konzulátusokat.
Ugyancsak szerdán Haider al-Abádi iraki miniszterelnök azt követelte a kurd hatóságoktól, hogy nyilvánítsák semmissé a Kurdisztán függetlenségéről rendezett népszavazás eredményét.
Semmissé kell nyilvánítani a referendumot, és párbeszédet kell indítani az alkotmány adta kereteken belül – mondta Abádi az iraki parlamentben. Hozzátette: soha nem fognak tárgyalni a népszavazás eredményéről.
Az előzetes eredmények szerint a hétfőn tartott voksoláson a szavazók 93 százaléka támogatta, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak. A referendumot az iraki kormány, valamint Törökország, Irán és Szíria éles tiltakozása ellenére rendezték meg. A hivatalos végeredményt várhatóan szerdán jelentik be.
Az iraki miniszterelnök parlamenti felszólalásában azt is követelte, hogy a kurd erők távozzanak a vitatott hovatartozású területekről.
A kurd függetlenségről tartott népszavazáson a jogilag Kurdisztánhoz tartozó területeken kívül szavazhattak még Kirkuk és Dijála kormányzóság, valamint Ninive kormányzóság főképpen kurdok lakta településein is. Habár ez utóbbi területek és települések közigazgatásilag a bagdadi központi vezetéshez tartoznak, gyakorlatilag a kurd pesmerga harcosok ellenőrzése alatt állnak.
Szerdán az autonóm kurd régió vezetői elutasították Bagdadnak azt a követelését, hogy adják át a központi kormányzatnak a területükön levő repülőterek ellenőrzését. „Az erbíli és a szulejmaníjai nemzetközi repülőterek Kurdisztán fennhatósága alatt állnak, és a megszokott rendben működnek” – mondta Mavlúd Bava Murad kurd közlekedési miniszter újságíróknak. Közben viszont az egyiptomi nemzeti légitársaság bejelentette: az iraki kormány kérésére leállítják erbíli járataikat.
Haider al-Abádi kedden háromnapos határidőt adott a kurd vezetőknek. Bagdad nemzetközi légi blokádot helyezett kilátásba, ha az autonóm terület nem tesz eleget a követelésnek.
Egyébként Recep Tayyip Erdogan török államfő kedden úgy fogalmazott: az, hogy Barzani nem kérte ki Törökország véleményét a referendumról „őszintén szólva... az országunk elleni árulás volt”. „Amint bevezetjük szankcióinkat, minden bizonnyal bajba kerültök” – intézte Erdogan szavait a kurd elnökhöz. „Ahogy elzártuk a csapot, vége van” – tette hozzá, nyilvánvalóan arra a kőolajvezetékre utalva, amely Kurdisztánból vezet Törökországba, s ezzel a nemzetközi piacra. Az észak-iraki autonóm régió bevétele nagyrészt az energiahordozó eladásából származik.
A regionális szereplőkön kívül a világ nagyhatalmait sem győzte meg a kurd népakarat. Az Egyesült Államok már a szavazás után kiadott egy közleményt, amelyben csalódottságát fejezte ki a referendum megtartása miatt – igaz, azt is közölték, hogy ennek hatására nem fog változni az amerikai–kurd kapcsolat.
