A függetlenségre voksoltak az iraki kurdok

Az előzetes eredmény szerint elsöprő többség, több mint 90 százalék igennel szavazott.

MN
2017. 09. 26. 5:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A területen szavazásra jogosult 5,5 millió fő bő 72 százaléka járult az urnákhoz – közölte a bizottság. Korábban 78 százalékos részvételi hányadról szóltak hírek. A külföldön élő iraki kurdok már szombattól szavazhattak, végeredmény legkésőbb három nap múlva várható – írja az MTI.

Kurdisztánon a voksolást követően éjszakába nyúló népünnepély lett úrrá: tűzijátékkal, autódudák kórusával, levegőbe lövöldözéssel tudatta örömét a függetlenségre vágyó elsöprő többség.

Bagdad egyébként vehemensen ellenzi az általa nem kötelező erejűnek mondott referendumot. Az iraki parlament felhatalmazta a kormányt, hogy minden eszközzel védje meg az ország egységét, a legfelső bíróság pedig felfüggesztette a függetlenségi népszavazást, mert több beadvány is érkezett a testülethez a referendum alkotmányossági vizsgálatát kérve.

Irak mellett Törökország és Irán, de Szíria is ellenzi az iraki kurdok függetlenné válását. Ismételten hangoztatták, nem fogják engedni, hogy a kurdisztáni regionális kormány kikiáltsa a függetlenséget a belátható jövőben. Ankara, Teherán és Damaszkusz egyaránt attól tart, hogy a lépés erősítené a területükön élő kurd kisebbség szeparatista törekvéseit.

Megfigyelők ugyanakkor arra számítanak, hogy az iraki kurdok hatalmas többséggel voksolnak majd a függetlenség mellett.

Magyarország hivatalosan nem támogatja, nem támogathatja az önálló Kurdisztán megszületését, ezzel ugyanis diplomáciailag szembemenne több szövetségesével. Mindenekelőtt Törökországgal, amellyel a viszonyunk az utóbbi időben kiválónak mondható, de ugyanígy Iránnal, melyben a szankciók eltörlése óta gazdasági lehetőséget látunk. Ugyanakkor a már említett erbíli katonai kontingens és a magyar vállalatok érdekeltségei miatt a kapcsolataink Kurdisztánnal is kiválóak, így az iraki kurdok informálisan mindenképpen számíthatnak a támogatásunkra. Magyarországon egyébként alig néhány száz kurd él, többségük diák, ők nemrégiben a Parlament előtt vonultak fel. Lapunk kérdésére a külügyminisztérium nem válaszolt, így hivatalosan nem tudhatjuk, hogy mi a magyar álláspont a referendummal és az önálló Kurdisztánnal kapcsolatban. Beszédes ugyanakkor, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő a katalánok függetlenségi törekvéseiről nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy „az emberek akarata az, ami mindig számít, ez az álláspontunk”. Kovács Zoltán szerint ez a katalán nép és Spanyolország belügye, tehát párhuzamot vonva a kurd függetlenség a kurd nép és Irak belügye lehet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.