Jól jöhet a „cseh Trump” megválasztása a magyar kormány számára

Sok múlhat a koalíciós partner kilétén, de egy euroszkeptikus kabinet növelné Varsó és Budapest mozgásterét.

Az Andrej Babis-féle ANO mozgalom megválasztásával Prága politikája akár közeledhet is az Orbán-kormányéhoz, ám nagyon sok múlik azon, hogy a miniszterelnökségre készülő cseh politikus kivel köt végül koalíciót – közölte lapunknak adott értékelésében Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgató-helyettese. A „cseh Trumpként” is becézett milliárdosnak, valamint pártjának a parlamenti többséghez még több mint húsz mandátumra, így szövetségesre is szüksége van az ország irányításához. A koalíciót azonban több párt is elutasítja, részben a Babis ellen folyó, európai uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt indított büntetőeljárás miatt. 

Az ügy ellenére az ugyanakkor egyértelműnek tűnik, hogy a cseh politikai elit elhasználódása is hozzájárult a magát ártatlannak valló Babisék győzelméhez – a Transparency International szerint Csehország korruptabb, mint például az afrikai Botswana –, de a választásokon a sokak által populistának tartott politikust a cseh társadalom euroszkepticizmusa is jelentősen segítette. Azért is érdekes jelenség ez, mert a csehek gazdaságilag jól állnak, náluk van Európában az egyik legalacsonyabb munkanélküliség, ráadásul hamarosan nettó befizetői lehetnek az Európai Uniónak. A bérek jelentősebb mértékű emelkedésének elmaradásával párhuzamosan a cseh társadalom egy részében kialakult elitellenesség viszont jól jött Babisnak, aki milliárdoshoz képest paradox módon nem a leggazdagabbak, inkább a valamivel szegényebb rétegek körében lett népszerű. Az is valószínűnek tűnik, hogy a választói EU-ellenességét meglovagolva az új kormány megpróbálja majd kiszolgálni a Brüsszeltől való idegenkedést. Mert nemcsak az ANO, hanem a harmadik helyen befutó Polgári Demokratikus Párt (ODS), valamint a negyedik Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) is, különböző mértékben bár, de euroszkeptikusnak tekinthető. Egy tavalyi felmérés szerint pedig a cseheknek mindössze negyede elégedett országa EU-tagságával.

És hogy mit jelent ez a Brüsszellel gyakorta szembeszegülő Magyarország számára? „A magyar és a cseh kormány álláspontja több ponton is közeledhet, például abban, hogy egyikük sem szeretné lerontani a régió versenyképességét az euró bevezetésével vagy egy közös európai pénzügyminisztérium létrehozásával” – vélekedett Ugrósdy. Árnyalva a képet ugyanakkor hozzátette: a betelepítési kvótával szembeni ellenállásban és a migrációellenes politikában az előző, szociáldemokrata vezetésű kormány is Budapest partnere volt. „A cseheknél úgy is erős a migrációellenesség, hogy náluk tényleg nem voltak menekültek, maximum az a néhány, akiket a berlini gyorsvonatról szedtek le a rendőrök” – magyarázta a szakértő. 

Az is igaz viszont, hogy a Sobotka-kormány igyekezett egyensúlyozni a visegrádi együttműködés, illetve az integráció felgyorsítását célul kitűző nyugati államok között. Nem véletlen az sem, hogy Emmanuel Macron francia elnök nyár végén külön ült le tárgyalni Bohulav Sobotkával és a szintén szociáldemokrata Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, kihagyva így a nyugaton autoriter hatalomgyakorlással vádolt lengyel és magyar kormányt. Egy, a korábbinál euroszkeptikusabb prágai kormány növelheti a magyarok és a lengyelek mozgásterét is.

Jelenleg még kevés tudható arról, hogy Babis próbál-e Sobotkához hasonlóan egyensúlyozni. „A majdani koalíciós partneren sok múlhat, és mivel az ANO a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért nevű csoportosulás tagja, akár a liberális Cseh Kalózpárttal is összefoghat” – közölte Ugrósdy, előrevetítve ezzel egy szabadelvűbb, Európa-barátabb kormányzás képét. A szakértő szerint ezzel szemben annak kevés az esélye, hogy az Európai Unióból történő kilépést célul kitűző SPD-t keressék meg koalíciós ajánlattal. Babis a választások előtt külön hangsúlyozta is, hogy pártjuk nem ellensége az Európai Uniónak, és az őt populizmussal vádolóknak külön is üzent, mikor pártját demokratikus politikai erőnek nevezte.

Nyilvánvaló euroszkepticizmusa ellenére így arra sincs sok esély, hogy Babis oly mértékben ütközzön Brüsszellel, amennyire megteszi azt a magyar vagy a lengyel kormány. Tudja jól, hogy az árui négyötödét az eurózónába exportáló ország vezetőjének pragmatikusnak kell lennie, sőt, Babis cégei egy részének komoly érdekeltségei vannak Németországban vagy éppen Franciaországban.