Kína visszavonja jelöltjét az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) élére, és az egyiptomi Musira Hattab jelölését támogatja – írja a South China Morning Post. Kína egyébként Csian Tangot jelölte a UNESCO főigazgatói posztjára, aki 2010 áprilisa óta a szervezet helyettes főigazgatója.
A döntésről azt követően számoltak be, hogy az Egyesült Államok bejelentette: 2018 végi határidővel kilép a UNESCO-ból. Washington ezt a szervezet „Izrael-ellenes elfogultságával” indokolta, valamint azzal, hogy a UNESCO tevékenységében alapvető reformokra lenne szükség. Később az izraeli kormányfői hivatal is közölte: megkezdték az előkészületeket arra, hogy kilépjenek a UNESCO-ból.
Irina Bokova, a szervezet főigazgatója egyébként mély sajnálatát fejezte ki az Egyesült Államok csütörtöki döntése miatt. Washington kilépése veszteség az ENSZ-családnak, veszteség a multilateralizmus számára – szögezte le. Hozzátette, hogy egy olyan időszakban, amikor az erőszakos szélsőségek elleni küzdelem miatt újabb befektetésekre lenne szükség az oktatásba és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításába, nagyon sajnálatos, hogy az Egyesült Államok éppen abból az ENSZ-szervezetből lép ki, amely vezető szerepet játszik ezekben a témákban. Az USA indoklására reagálva számba vette a UNESCO egy sor olyan intézkedését, amelyet Washingtonnal közösen hozott az antiszemitizmus ellen. Felidézte például, hogy a szervezet – amerikai egyetemek együttműködésével is – közösen dolgozott az egyik legismertebb holokauszt-túlélővel, a 2015-ben elhunyt, lengyel származású Samuel Pisarral, aki a szervezet jószolgálati nagykövete és holokausztoktatásért felelős különmegbízottja volt.
Izrael júliusban csökkentette a UNESCO számára juttatott támogatás mértékét, miután az ENSZ kulturális szervezete két palesztin emlékhelyet is felvett a világörökségek listájára. Mindkét műemlék a ciszjordániai Hebronban található, az egyik a zsidó vallás egyik szent helye, a másik pedig egy mecset. A legnagyobb palesztin város, Hebron óvárosa is a világörökség része lett, ráadásul a veszélyeztetett helyszínek között. Benjamin Netanjahu miniszterelnök csalódást keltőnek nevezte a UNESCO döntését.
Az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzata egyébként már 2011-ben beszüntette a tagsági díj fizetését, mert a szervezet teljes jogú tagként felvette soraiba a Palesztin Hatóságot. A pénzügyi hozzájárulás elmaradása miatt Washington 2013-ban elveszítette szavazati jogát.
Alapokmánya szerint az 1945-ben létrehozott, 195 tagállammal és 10 társult állammal rendelkező szervezet a nevelés, a tudomány és a kultúra területén kívánja szolgálni a békét és a biztonságot a világban. Ennek érdekében világszerte különböző programokat támogat, például az írástudatlanság leküzdése vagy a nők egyenjogúságának előmozdítása terén. A UNESCO dönt a világörökség helyszíneiről is.
