Meghátráltak az ellenzéki kormányzók Venezuelában

Ötből négyen letették az esküt a nemzetgyűlés előtt.

MN
2017. 10. 24. 4:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Caracasban megtartott ünnepélyes eseményre kevesebb mint egy héttel azután került sor, hogy az öt ellenzéki politikus bojkottálta az ország huszonhárom szövetségi államában október 15-én megválasztott kormányzók közös eskütételét.

A Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) nevű ellenzéki pártszövetség korábban csalást emlegetett, és közölte, hogy nem ismeri el az kormányzóválasztás hivatalos eredményét, amely szerint Venezuela huszonhárom szövetségi államából tizennyolcban Nicolás Maduro elnök szocialista pártja aratott diadalt.

Az ellenzéki jelöltek a kampányban mindvégig azt hangoztatták: sohasem fognak engedni Maduro követelésének, miszerint minden újonnan megválasztott kormányzó esküt kell tegyen az alkotmányozó nemzetgyűlés előtt, amelynek létrehozását alkotmánysértőnek tekintik.

Az új ellenzéki kormányzók ezért megpróbálták elérni, hogy saját szövetségi államuk törvényhozása iktassa őket be hivatalukba. A júliusi megválasztása óta korlátlan jogkörökkel rendelkező nemzetgyűlés azonban tüstént határozatba foglalta, hogy beiktatásukra csakis a nemzetgyűlési eskü után kerülhet sor.

Táchira és Anzoátegui állam új ellenzéki kormányzói, Laidy Gómez, illetve Antonio Barreto Twitter-üzenetben vették védelmükbe négyük sokak által árulásnak minősített eskütételét. Előbbi azt írta, hogy „megalázkodása” eszközül szolgálhat a szabadság elnyeréséhez, utóbbi úgy fogalmazott, hogy az ország súlyos válságának megoldása érdekében készek voltak „a legnagyobb áldozatot” is meghozni. Egyedül a legnagyobb szövetségi állam, Zulia megválasztott kormányzója, Juan Pablo Guanipa utasította el továbbra is, hogy behódoljon a Maduro kezdeményezésére júliusban megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlésnek, amely megfosztotta hatalmától az ellenzéki többségű caracasi törvényhozást.

Venezuela történetének legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli. A harmincmilliós országban állandósult a gyógyszer- és az élelmiszerhiány, és áprilistól hónapokon át folyamatosak voltak az utcai tüntetések. A hatóságokkal vívott összetűzésekben legalább százhuszonöten vesztették életüket.

Hétfőn egyébként élesen bírálta a venezuelai püspöki konferencia elnöke az egy héttel ezelőtti kormányfőválasztás lebonyolítását. Diego Padrón érsek a Vatikáni Rádiónak szabálytalanságok sorozatáról és választási csalásról beszélt, és új választást követelt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.