A beszámoló kiemelte, hogy az első bírósági tárgyalást a külföldi sajtó számos képviselője a helyszínen követi figyelemmel. A Birgün ellenzéki napilap arról is beszámolt, hogy az eseményen többek között jelen van Georg Birgelen német, valamint Bertrand Buchwalter francia főkonzul is – írja az MTI.
Az ügyben Steudtneren kívül még tíz ember érintett: egy svéd, valamint kilenc török jogvédő, köztük az Amnesty International (AI) törökországi irodájának vezetője, Idil Eser, illetve az AI törökországi elnöke, Taner Kilic. Nyolc aktivista előzetes letartóztatásban van.
Steudtnert és a többi jogvédőt júliusban állította elő és tartóztatta le a török rendőrség az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) található egyik szállodában, ahol az AI közleménye szerint kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt.
A vádirat értelmében a titkos gyűlés résztvevőinek az volt a céljuk, hogy a legfőbb török ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) június közepén Ankarából Isztambulba indított és heteken át tartó tiltakozó „igazságmenetéből” a 2013-as Gezi parki tüntetésekhez hasonló „erőszakot és társadalmi káoszt” alakítsanak ki.
A találkozót állítólag Kilic szervezte. Őt azonban már korábban, júniusban elfogták a hatóságok. Feltehetően használta azt a ByLock nevű titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül a török hatóságok szerint a tavalyi puccskísérletet szervezték.
Az ügyészég szerint a vádlottak tevékenységük során három terrorszervezettel is kapcsolatban álltak, vagyis a múlt évi hatalomátvételi incidensért felelőssé tett gülenista mozgalommal, a fegyveres szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), valamint a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Fronttal (DHKP-C).
Taner Kilicet azzal vádolja az ügyészség, hogy terrorszervezet tagja, a többieket terrorszervezet támogatásáért állították bíróság elé, és hét és fél évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés kiszabását kérte rájuk.
A vádirat alapján a svéd aktivistánál egy olyan térképet is lefoglaltak a hatóságok, amelyen a Törökország főként kurdok lakta keleti és délkeleti vidéke eltérő, de a környező országok kurdok lakta területeivel egyező színnel volt feltüntetve.
A szabadlábra helyezettek egyike, Nejat Tastan török jogvédő, a BBC Türkcének, a brit közszolgálati adó török nyelvű kiadásának adott szerdán megjelent interjújában hangsúlyozta: „a találkozónkon sem az igazságmenettel, sem a Gezi parki tüntetésekkel kapcsolatban nem hangzott el egy szó sem, mint azt a kormányközeli újságok állítják.” Kiemelte: nem érti, hogy őt 13 nap őrizet után miért engedték el a hatóságok. „Ha a részvétel bűncselekmény, én is elkövettem, ha pedig nem, akkor a társaimnak is szabadlábon kéne lenniük” – fogalmazott Tastan. Hozzátette, hogy a vádirat tele van következetlenséggel, és nem hoz fel ellenük konkrét bizonyítékokat.
John Dalhuisen, az AI európai igazgatója korábban közölte: „a felháborító vádirat egyetlen bizonyítékot sem tartalmaz, ehelyett a már korábban megismert abszurd és nevetséges vádakat ismételgeti Törökország legismertebb jogvédői ellen”. Az AI-nek az az álláspontja, hogy a vádirat nem más, mint ízléstelen lejáratás és hazugságok keveréke, valójában a török igazságügyi rendszer jelenlegi állapotának egyik szimbóluma.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter Steudtnerék júliusi letartóztatását követően irányváltást ígért Németország Törökországgal folytatott viszonyában. A tárcavezető úgy látta, hogy a tavalyi puccskísérlet óta tett lépésekkel az ankarai vezetés hátat fordított az európai értékeknek. Hozzátette: „ez így nem mehet tovább”. A külügyminisztérium egyben arra figyelmeztette a Törökországba utazókat, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség. Ankara később elfogadhatatlannak nevezte a német fenyegetőzést.
Berlin szerint egyébként Peter Steudtnernek semmi köze a politikához, még csak soha nem is írt Törökországról. Egyébként korántsem ő az egyetlen német rács mögött, egy Deniz Yücel nevű újságíró például február óta van őrizetben.
