A katalán parlament függetlenségpárti többsége pénteken támogatta azt a javaslatot, amely kimondta a Katalán Köztársaság, mint független, demokratikus és szociális állam létrejöttét, és jóváhagyta az alkotmányozási folyamat megindítását.
A titkos szavazáson az indítványt 70 képviselő támogatta igen szavazattal, 10-en voksoltak ellene, ketten pedig üres papírt dobtak a szavazóurnába. A katalán parlamentnek 135 képviselője van, vagyis 53-an nem vettek részt a szavazásban, de az abszolút többség így is megvolt a függetlenség mellett. Az eredmény bejelentése után a képviselők a katalán himnuszt énekelték.
Az ellenzéki Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt, a Katalán Szocialista Párt (PSC) és a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) képviselői még a szavazás előtt elhagyták az üléstermet, utóbbiak előtte padjaikat spanyol és katalán zászlókkal terítették le.
A döntést hatalmas üdvrivalgással fogadta a barcelonai parlament épületének közelében, az utcán összegyűlt többezres tömeg, amely kivetítőkön követte az ülésteremben zajló eseményeket.
Nem sokkal később a spanyol szenátus megszavazta azt az intézkedéscsomagot, amely az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva a katalán kormány feloszlatását és előrehozott helyi parlamenti választások megrendezését tartalmazza. A spanyol kormány előterjesztését a jelenlévő 262 szenátorból 214-en támogatták, 47-en szavaztak ellene, és egy képviselő tartózkodott a voksolásnál. Az intézkedések az elfogadást követően akkor lépnek életbe, ha megjelennek a hivatalos állami közlönyben.
Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök már a barcelonai szavazás után, a Twitteren nyugalomra intette a spanyolokat, és azt ígérte, Katalóniában alkotmányos módon fogják helyreállítani a törvényes rendet. A spanyol kormány este rendkívüli ülést tartott, amely után Rajoy bejelentette: az alkotmányos felhatalmazással élve feloszlatják a katalán kormányt. Az előre hozott tartományi választás december 21-én lesz Katalóniában.
A kabinet döntött arról is, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a katalán parlament pénteki döntését, amellyel elfogadta a független „Katalán Köztársaság” létrehozását célzó javaslatot.
A függetlenségi nyilatkozat megszavazása miatt a spanyol állami főügyészség várhatóan hétfőn eljárás megindítását kezdeményezi zendülés bűncselekménye miatt a katalán kormány, valamint a katalán parlament elnöksége ellen, amelyet akár 25 évnyi szabadságvesztéssel is büntethetnek.
Ismertetése szerint a kabinet döntött arról, hogy felmenti posztjáról a katalán rendőrfőnököt, a katalán belügyi tanácsos főtitkárát, a katalán kormány brüsszeli és madridi delegáltját, valamint Brüsszel kivételével megszünteti a katalán külképviseleteket. Ezek Németországban, Franciaországban, Svájcban, Nagy-Britanniában, Írországban, Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban és az Egyesült Államokban működnek.
Emellett a kormány az alkotmánybíróságon támadja meg a katalán parlament pénteki döntését, amellyel elfogadta a független „Katalán Köztársaság” létrehozását célzó javaslatot – mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva: "az államnak megvannak az eszközei a törvényesség visszaállítására".
A katalán kormány feloszlatása egyebek mellett például azzal jár, hogy nem kapnak fizetést, és elvesztik aláírási jogukat is. A kormányzati feladatokat a spanyol kormány illetékes miniszteri veszik át ideiglenesen.
Katalóniában október 1-jén rendeztek népszavazást a függetlenségről. Ezt a madridi kormány alkotmányellenesnek minősítette és rendőri erővel igyekezett megakadályozni – a civileket bántalmazó spanyol csendőrök képei bejárták a világot. A referendumon alacsony, 43 százalékos részvétel mellett nagy többséggel győztek a függetlenségpártiak. Ennek megfelelően a katalán parlament október 10-én Carles Puigdemont deklarálta a függetlenséget, de annak végrehajtását fel is függesztette, párbeszédre szólítva fel a spanyol kormányt.
A kétértelmű barcelonai lépések miatt Mariano Rajoy arra szólította el a katalán kormányt: tisztázza, hogy kinyilvánította-e Katalónia függetlenségét. Végül múlt szombaton Rajoy is a szavakkal bűvészkedve jelentette be: bár a tartomány autonómiáját nem függesztik fel, leteszik posztjukról a katalán kormány és a közszolgálati média vezetőit; a katalán parlamentet ugyan nem oszlatják fel, de korlátozzák a jogait és új választásokat írnak ki fél éven belül.
Becsapva
De hogy jutottak el a kenyértörésig a katalánok, vagyis a spanyol államról való leválás kimondásáig? Hol siklott ki a konszenzusra és a pragmatikus (elsősorban gazdasági) célokra épülő katalán irányvonal, amely negyven éve következetesen és sikerrel tűzte ki és érte el céljait – Madriddal majdnem teljes egyetértésben? Enric Juliana, a katalán La Vanguardia madridi tudósítója szerint erre csak két magyarázat lehet: a függetlenségpártiak vagy magukat csapták be, vagy valamelyik ország csalta lépre őket. A brit neve ellenére nagyon is spanyol Charles Powell, a spanyol külügyi intézet igazgatója 1999 márciusára vezeti vissza az egyik okot. Ekkor döntött az EU a 2000 és 2007 közötti ciklus költségvetési tételeiről, és José María Aznar, az akkori néppárti spanyol kormányfő még utoljára kicsikarta az uniós támogatásokat a 2004-es nagy keleti bővítés előtt. (A tíz ország belépése miatt Spanyolországnak a 17-ből már csak két tartománya kaphatott volna uniós forrásokat – a szerk.) Új bevételi forrás után kellett néznie, ezért szövetségest váltott, és a német–francia tandem helyett a tengerentúlon, az ifjabbik Bush elnökben találta meg új barátját. Ő úgy használta ki a spanyol kormányfő túlzott középhatalmi törekvéseit – Több Spanyolországot a világban! –, hogy rávette Aznart a 2003-as iraki háború támogatására.
Aznar másik súlyos hibája, hogy maga ellen fordította és felbőszítette a mérsékelt katalán nacionalistákat a háború ügyében, és ez a kérdés attól kezdve nem került le a napirendről a spanyol belpolitikában. Viszont másfelől szemlélve a katalán vezető politikusok rontottak el mindent 2012 szeptemberétől, mert azt hitték, hogy a Madridra gyakorolt folyamatos nyomásgyakorlással elérik az áhított önállóságot. Csakhogy a radikálisok két év óta a mérleg nyelvének szerepét játsszák, ezért a függetlenségpártiak az ő túszaik, ám előbbiek egyáltalán nem önállóságot, hanem forradalmat akarnak – mondta Artur Mas tavaly januárban a radikálisoknak, akik elérték, hogy ne ő maradjon a tartományi vezető (S. T.)
