A liberális Szabad Demokrata Pártot (FDP) és a Zöldeket október 18-ára hívja meg a Kereszténydemokrata Unió – Keresztényszociális Unió (CDU–CSU) jobbközép pártszövetség. Az egyeztetésen a kormányzati együttműködés lehetőségeit mérik majd fel az MTI híradása szerint. A testvérpárt CSU vezetőjével, Horst Seehofer bajor kormányfővel tartott tájékoztatóján a CDU elnöke elmondta: a pártszövetség azt tervezi, hogy október 18-án először az FDP-vel, majd a Zöldekkel folytatják le az első, úgynevezett szondázó megbeszélést, és két nappal később, október 20-án mind a két lehetséges koalíciós partnerrel együtt tartanak egy második fordulót.
Angela Merkel kiemelte, hogy vasárnap egy „klasszikus kompromisszummal” lezárták a pártszövetségen belül a menekültekről, mindenekelőtt a CSU által követelt évi kétszázezer fős befogadási felső határról folytatott vitákat, és a megállapodás révén a CDU–CSU egységesen, közös álláspontot képviselve kezdhet hozzá a kormányalakítás munkájának. A vasárnapi megállapodás „nagyon jó bázis” a szondázó megbeszélések elkezdéséhez, biztosítja, hogy sértetlen maradjon mind a politikai menedék alaptörvényben garantált joga, mind a genfi menekültügyi egyezmény és az európai uniós menekültügyi szabályozás előírásainak sora, amelyek nem ismerik a felső határ fogalmát.
A Németországba érkező menedékkérők így mind szabályszerű menekültügyi eljárásban részesülnek, a „kétszázezer-egyedik is”. Ugyanakkor azt is biztosítja, hogy a menekültek száma mégse haladja meg az évi kétszázezer főt – mondta Angela Merkel.
Horst Seehofer hangsúlyozta, hogy a CSU nagyon elégedett a kompromisszummal. A pártszövetség közös koncepciója átlátható és a jogállamiság szabályainak megfelelő rendszert alkot, ez lesz a sorvezető a következő évek menekültpolitikájához. Kiemelte, hogy továbbra sem utasítanak vissza embereket a határon, ha azt mondják, hogy menedékjogi kérelmet szeretnének benyújtani Németországban, hanem különleges központokban helyezik el őket, ahol a lehető leggyorsabban döntenek ügyükben, és az elutasított menedékkérőket ezekből a központokból juttatják vissza hazájukba. A CSU elnöke elmondta, hogy az évi kétszázezer fős célszámot lehet felfelé és lefelé is módosítani, de a kormány csak a szövetségi parlamenttel együtt dönthet az ügyben. Felfelé humanitárius szükséghelyzetben, amikor nagyobb áldozatvállalásra van szükség Németország részéről, lefelé pedig akkor, ha valamilyen okból, például a munkanélküliség növekedése miatt csökken Németország menekültbefogadási képessége.
A kétszázezer főben a politikai menedékjogot vagy a genfi egyezmény alapján megítélt menekültstátust szerző emberektől a menekültek családegyesítéssel érkező rokonaiig mindenki beletartozik, akit humanitárius alapon fogad be Németország. Annak érdekében, hogy az érkezők száma ne haladja meg a kétszázezret, a CDU–CSU álláspontja szerint a nemzetközi szinten az eddigi célkitűzéseket követve törekedni kell egyebek mellett az uniós külső határok védelmére és arra, hogy a menekültügyi eljárásokat a külső határon folytassák le, továbbá arra is, hogy az EU a Törökországgal kötött menekültügyi megállapodás mintájára folytasson együttműködést más származási országokkal és tranzitországokkal.
Horst Seehofer a megállapodást ismertetve aláhúzta, hogy a menekültügytől különállóan akarják kezelni az EU-n kívüli országokból Németországba irányuló gazdasági, munkavállalási migráció ügyét. Azt szeretnék elérni, hogy a következő koalíció alkosson meg egy törvényt, amely szabályozza a szakképzett munkavállalók bevándorlását. Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet kőbe vésett megállapodásnak tekinteni a kompromisszumot, Angela Merkel elmondta, hogy a pártszövetségen belüli megegyezéssel kijelölték azt az álláspontot, amelyet elfoglalva a CDU–CSU elkezdi az egyeztetéseket a lehetséges koalíciós partnerekkel.
Az FDP és a Zöldek vegyesen fogadták a CDU–CSU megállapodását. Mindkét pártból hallani elutasító, de nyitottságot jelző hangokat is. A Zöldek egyik társelnöke, a párt balszárnyához sorolt Simone Peter például elfogadhatatlannak nevezte a megállapodást, a másik társelnök, a reálpolitikai irányzatnak nevezett szárnyhoz sorolt Cem Özdemir viszont azt mondta, a kompromisszum azt jelenti, hogy valamennyi félnek engedményeket kell tennie a többiek számára. Az FDP-nél Wolfgang Kubicki alelnök azt jósolta, hogy a CDU–CSU megállapodása nem lesz hosszú életű, egy másik alelnök, Marie-Agnes Strack-Zimmermann viszont úgy véli, hogy a megállapodás megfelelő bázis az egyeztetések elkezdéséhez.
