„A katonai erő alkalmazásának pusztító következményei lennének. Úgy hiszem, ezt senki nem szeretné igazán” – emelte ki az észak-atlanti szövetség vezetője.
„Az Egyesült Államoknak joga van hozzá, hogy megvédje magát és a szövetségeseit, ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy senki nem akar katonai megoldást” – mondta Stoltenberg, hozzátéve, hogy erős gazdasági, politikai és diplomáciai nyomásgyakorlásra van szükség, Phenjan cselekedetei ugyanis veszélyt jelentenek az egész világra.
Az utóbbi hónapokban kiéleződött a feszültség a Koreai-félszigeten: Phenjan egy hónapon belül két ballisztikus rakétát is átlőtt Japán felett, szeptember elején pedig kísérleti atomrobbantást hajtott végre.
A főtitkár elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes szereplők tétlenül figyelik a fejleményeket, azonban leszögezte, hogy a NATO nem tervez katonailag jelen lenni a térségben. Hozzátette, a NATO szakértői dolgoznak rajta, hogy miként kellene korszerűsíteni a szervezet légelhárító rendszerét, válaszul az észak-koreai rakétatechnológiai fejlesztésekre.
Stoltenberg emellett az Egyesült Államok és Törökország közötti diplomáciai feszültségről is beszélt, felszólítva a feleket, hogy mielőbb találjanak megoldást a konfliktusra.
Aláhúzta: az együttműködés Ankarával kulcsfontosságú az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelemben.
Az Egyesült Államok és Törökország között előző héten mérgesedett el ismét a viszony, miután a török hatóságok letartóztatták az ankarai amerikai konzulátus két helyi alkalmazottját. Erre az amerikaiak felfüggesztették a turistavízumok kiadását, amire a washingtoni török nagykövetség szintén vízumfelfüggesztéssel válaszolt.
