Továbbra sem a nyugodt és higgadt megoldás felé tartanak az események a forrongó Katalóniában. És nem csak azért, mert az utcákon újra 300 ezer ember vonult föl Barcelonában, a keddre meghirdetett általános sztrájk miatt pedig szinte megbénultak a katalán nagyvárosok. Egyelőre nem látszik, hogyan lehetne békésen kikeveredni a kialakult helyzetből.
Rövid távon két forgatókönyv valószínű. Az első szerint Carles Puigdemont, a katalán függetlenségpárti kormányfő nem tágít a függetlenség egyoldalú megoldásának tervétől, mert Madrid bizonytalankodása láttán tudja, hogy a kormányelnök keze meg van kötve. A koszovói megoldáshoz viszont szüksége van némi uniós támogatásra, attól a 16 uniós országtól is, amelynek parlamenti és EP-képviselői elküldték megfigyelőiket a vasárnapi népszavazásra. Ezért akar időt nyerni, hogy biztos legyen a támogatás. Ez bizonyára el fog maradni, mert a voksolás törvényellenes körülményei nem győzték meg a meghatározó országok kormányait. A nyilatkozatok egyelőre óvatosak. Kijev például – nyilván a Krím félszigetre is gondolva – már kijelentette, nem tartja legitimnek a népszavazást. Szerbia ugyancsak belpolitikai indokok alapján arra követel választ az Európai Bizottságtól, miért ne lehetne párhuzamot vonni Katalónia és Koszovó esete között. Milos Zeman cseh államfő pedig arra hívta föl a figyelmet, hogy a függetlenségi népszavazás csak Európa régiósításának kezdete, a folyamat folytatódni fog.
A második forgatókönyv szerint Mariano Rajoy, a néppárti kormányfő kérné a madridi alsóháztól, hogy léptessék életbe az alkotmány 155. cikkelyét, amihez viszont nincs meg az elegendő, abszolút többségű támogatása. Ez a cikkely homályosan megfogalmazva, de jogot ad Madridnak az egyes országrészek autonómiájának felfüggesztésére. A késlekedés viszont a helyzet elmérgesedéséhez vezethet.
Márpedig a jelenlegi incidensek elharapózása vagy durvulása azonnal átírhatja a fenti forgatókönyveket és a háttérben talán zajló egyeztetési, közeledési kísérleteket. Ugyanis Puigdemont már hétfőn este fölszólította a spanyol országos rendőrség és a csendőrség egységeit, azonnal távozzanak Katalóniából. A vérszemet kapott radikálisok és a lakosság nyomására a csendőrség és a rendőrség egységei két településen már elhagyták szálláshelyüket. Ám a spanyol belügyminisztérium utasította a Katalóniába vezényelt rendfenntartókat, maradjanak a helyükön. Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminiszter kijelentette, egy jogállamban elképzelhetetlen, hogy inzultálják a rendfenntartókat, akik a törvénynek akarnak érvényt szerezni. Nem jó jel az álláspontok megrekedése, akárcsak az a tény, hogy az első Katalóniába rendelt egységeket éjszakai szerenádokkal, macskazenékkel zaklatták, tehát nem tudtak pihenni.
A több szempontból is szabálytalan körülmények között megszervezett, lebonyolított voksolás egyébként majdnem pontosan ugyanazt az eredményt hozta, mint 2014. november 9-én, a nem ügydöntő, véleménynyilvánító voksoláson. Azzal a nem jelentéktelen különbséggel, hogy a három évvel ezelőtti esemény sokkal áttekinthetőbb és szabályosabb keretek között zajlott.
