– Egyik fő problémánk az agyelszívás. Egyre több jól képzett tajvani fiatal dönt úgy, hogy a Kínai Népköztársaságba költözik – mondta Connie Chang, a nemzeti fejlesztési tanács tervezési osztályának igazgatója. Lassuló gazdaságuk miatt a tajvani bérek elveszítik versenyképességüket, az elmúlt években felbukkant problémát eddig a tavaly megválasztott elnök, Caj Jing-ven (Tsai Ing-wen) sem oldotta meg.
A jelenséget a fiatalok csak a „22K átkaként” emlegetik:
a pályakezdők havonta 22 ezer tajvani dolláros (190 ezer forint) fizetéssel helyezkednek el, ez azonban épp csak a megélhetésre elég.
A külföldön szerencsét próbálók ráadásul ráerősítenek egy másik társadalmi problémára. Tajvan elöregedő társadalom, az alacsony születési ráta pedig a legfontosabb nemzetgazdasági erőforrást, a jól képzett humán tőkét veszélyezteti.
Ahogyan arra Connie Chang rámutatott, a probléma gyökere a kutatás-fejlesztésben kialakult egyre fojtogatóbb verseny. A kontinentális Kína következetesen emeli az erre a területre szánt állami támogatást, költségvetésének 2,07 százalékos ráfordítása jelenleg az Egyesült Államok után a világon a második legnagyobbnak számít. Bár Tajvan három százalékot költ büdzséjéből a területre, alacsonyabb költségvetése miatt ez csak a lista tizenharmadik helyére elég. – Versenyképességünket azzal nem tudjuk fenntartani, ha az iparág olcsó munkaerőforrásává válunk – folytatta a nemzeti fejlesztési tanács vezetője.
Tajvan ezért előremenekül. Az Ázsiai Szilícium-völgy fantázianévre keresztelt programmal a régió innovatív startupközpontjává válna. Átfogó programot indítottak: megpróbálják a szigeten tartani a kutatás-fejlesztésben érdekelt cégek beruházásait, illetve a Tajvanra érkező külföldi működő tőkéből is azokat támogatják, amelyek magasabb hozzáadott értéket képviselnek. Továbbfejlesztik az oktatást, külföldi hallgatók és kutatók bevonzására új, kibővített ösztöndíjprogramokat indítanak.
