Több nyugati országban sokáig „mások problémájának” tekintették az öngyilkos merénylőket, és egyáltalán, a terrorizmus jelenségét, majd később szinte összeroppantak a merényletek súlya alatt – adott diagnózist a nyugat-európai terrorelhárításról Avi Dichter, az izraeli Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke. Dichter a terrorizmusról, valamint a magyar–izraeli kapcsolatokról tartott előadást a Külügyi és Külgazdasági Intézetben, és már a beszéde elején hangsúlyozta, milyen szoros kapcsolat van Magyarország és Izrael között, amelyet később a magyar külügyi bizottság elnöke, Németh Zsolt is megerősített. Sőt, nyolcadik szomszédunknak nevezte a közel-keleti országot.
Avi Dichter a terrorizmusról szólva kiemelte, mennyire fontos, hogy felkészüljünk azokra az eseményekre, amelyek nem kiszámíthatók és most még valószínűtlennek tűnhetnek. „Tévedés, hogy a terrorizmus ellen harcolunk. Legfeljebb elméletben, az egyetemeken” – mondta. „Valójában a terroristák ellen harcolunk és az igazság az, hogy őket, amikor támadnak, már csak letartóztatni, vagy megölni tudjuk – ezért kell megelőzni az ilyen próbálkozásokat. Úgy tűnik, hogy itt, Magyarországon azt gondolják, sosem lesz senki, aki robbanóanyagot csatol magára és felrobbantja magát. Remélem igazuk van, de jobb felkészülni a legrosszabbra is! És persze könnyen lehet, hogy nem történik majd semmi és akkor pénzt költöttek valamire, ami nem történt meg. De azt hiszem ha a terrorizmusról van szó, a pénz a legkisebb tényező” – figyelmeztetett.
Németh Zsolt egyfajta Contra-Aquincumként beszélt Izraelről (Contra-Aquincum a római kor egyik igen jelentős határállomása volt, a barbár hordák elleni védekezésre szolgált) amely fontos szerepet játszik Európa jövőjében. Szerinte Magyarországot és Izraelt most főként a biztonság fontosságának gondolata, valamint a terrorizmus elleni küzdelem köti össze. Mint mondta, nálunk a migráció jelensége még új, nem úgy, mint Izraelben, és az illegális bevándorlók ellen még csak két éve próbálunk küzdeni. Németh szerint egy közösségbe tartozunk most a közel-keleti országgal, amelytől sokat tanulhatunk, ami az ország biztonságát és fejlődését illeti.
Izraeli mintára készült például a civil szervezeteket érintő magyar törvény is. Nyáron Izraelben szintén csak „Soros-törvényként” emlegették azt a szigorító tervezetet, amely még keményebben lépett volna fel a külföldről pénzelt szervezetek ellen. A Hír TV kérdésére Avi Dichter most elmondta, tud a civiltörvényről, de arról nem, hogy ez Soros György ellen irányulna.
