Megismételt elnökválasztást tartanak csütörtökön Kenyában, a kelet-afrikai országban azonban a kérdés kevésbé az, hogy kire voksoljanak a polgárok, mint inkább, hogy elmenjenek-e egyáltalán szavazni. Az ellenzék vezetője, Raila Odinga ugyanis bojkottra szólította fel híveit, akik az urnák helyett az utcákon „nyilvánítottak véleményt”. A tiltakozás a főváros nyomornegyedében, Kibérában, továbbá Kenya harmadik legnagyobb településén, az ellenzék fellegvárában, egyben Odinga szülővárosában, Kisumuban is elfajult. A híradások szerint a rendőrség éles lőszerrel és könnygázzal is a kővel dobálózó tömeg közé lőtt, eddig legkevesebb három halottja van az összecsapásoknak. Az események hatására a választási bizottság az ország egyes nyugati területein szombatra halasztotta a voksolást.
A választások megismétlésére azért volt szükség, mert az augusztus nyolcadikai voksolást – melyen az eddigi elnök, Uhuru Kenyatta nyert – meglepetésre a legfelsőbb bíróság érvénytelenítette. A testület döntése szerint a szavazáson szabálytalanságok történtek, és az eredmény sem tekinthető hitelesnek és ellenőrizhetőnek. Bár a legfelsőbb bíróság a javukra döntött, az ellenzék mégis bojkottra szólított fel, mert nem látták garantálva, hogy a feltárt törvénytelenségek és csalások miért ne ismétlődhetnének meg. Erre hivatkozva aktivistáik megpróbálták elhalasztani a választásokat, ám nem jártak sikerrel, mert a legfelsőbb bíróság tagjai egyszerűen nem jelentek meg megfelelő számban az ülésen.
Raila Odinga a taktikájával sokat kockáztat. A bojkott után az eredmény nem lesz kétséges, legfeljebb abban bízhat, hogy olyan alacsony lesz a részvétel, hogy az már jogi aggályokat vet fel. Előfordulhat azonban az is, hogy kezéből elszabadul a gyeplő, és az összecsapások még jobban elfajulnak, már ha éppen nem ezzel számol. Az ellenzéki hívek máris arra biztatták egymást, hogy kövekkel, bozótvágó késekkel vonuljanak az utcákra. No nem mintha a másik oldalt félteni kellene: emberi jogi szervezetek Kenyatta augusztusi győzelme óta 20 és 70 fő közöttire becsülik azoknak a számát, akik meghaltak a zavargásokban. Odinga 2007-ben már átélt hasonlót, akkor a választásokat követő összecsapásokban 1200-an veszítették életüket és 600 ezer embernek kellett menekülnie.
A kenyai feszültséget különösen veszélyessé teszi az etnikai megosztottság, az országban ugyanis több mint negyven különböző törzs él. A jelenlegi elnök, Uhuru Kenyatta a legnépesebb törzs, a kikuju tagja, ők adják a lakosság körülbelül 22 százalékát, de politikai és gazdasági hatalmukat ennél jelentősebbre becsülik. Raila Odinga viszont a nagyjából 13 százalékot adó rivális törzs, a luók tagja, akik viszont azt érzik, az utóbbi időben háttérbe szorultak. A törzsek egymás ellen fordításában már a brit gyarmatosítóknak is nagy rutinjuk volt, a rossz gyakorlat pedig a függetlenség 1963-as kikiáltása után is megmaradt. Habár a politikusok szeretik az ellenkezőjét állítani, az 50 millió lakosság jelentős része még mindig törzsi hovatartozás vagy szövetségek alapján szavaz.
