Törzsi törésvonalak a kenyai elnökválasztáson

Már legalább három halottja van a megismételt elnökválasztások során kialakult zavargásoknak Kenyában.

2017. 10. 26. 17:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megismételt elnökválasztást tartanak csütörtökön Kenyában, a kelet-afrikai országban azonban a kérdés kevésbé az, hogy kire voksoljanak a polgárok, mint inkább, hogy elmenjenek-e egyáltalán szavazni. Az ellenzék vezetője, Raila Odinga ugyanis bojkottra szólította fel híveit, akik az urnák helyett az utcákon „nyilvánítottak véleményt”. A tiltakozás a főváros nyomornegyedében, Kibérában, továbbá Kenya harmadik legnagyobb településén, az ellenzék fellegvárában, egyben Odinga szülővárosában, Kisumuban is elfajult. A híradások szerint a rendőrség éles lőszerrel és könnygázzal is a kővel dobálózó tömeg közé lőtt, eddig legkevesebb három halottja van az összecsapásoknak. Az események hatására a választási bizottság az ország egyes nyugati területein szombatra halasztotta a voksolást.

A választások megismétlésére azért volt szükség, mert az augusztus nyolcadikai voksolást – melyen az eddigi elnök, Uhuru Kenyatta nyert – meglepetésre a legfelsőbb bíróság érvénytelenítette. A testület döntése szerint a szavazáson szabálytalanságok történtek, és az eredmény sem tekinthető hitelesnek és ellenőrizhetőnek. Bár a legfelsőbb bíróság a javukra döntött, az ellenzék mégis bojkottra szólított fel, mert nem látták garantálva, hogy a feltárt törvénytelenségek és csalások miért ne ismétlődhetnének meg. Erre hivatkozva aktivistáik megpróbálták elhalasztani a választásokat, ám nem jártak sikerrel, mert a legfelsőbb bíróság tagjai egyszerűen nem jelentek meg megfelelő számban az ülésen.

Raila Odinga a taktikájával sokat kockáztat. A bojkott után az eredmény nem lesz kétséges, legfeljebb abban bízhat, hogy olyan alacsony lesz a részvétel, hogy az már jogi aggályokat vet fel. Előfordulhat azonban az is, hogy kezéből elszabadul a gyeplő, és az összecsapások még jobban elfajulnak, már ha éppen nem ezzel számol. Az ellenzéki hívek máris arra biztatták egymást, hogy kövekkel, bozótvágó késekkel vonuljanak az utcákra. No nem mintha a másik oldalt félteni kellene: emberi jogi szervezetek Kenyatta augusztusi győzelme óta 20 és 70 fő közöttire becsülik azoknak a számát, akik meghaltak a zavargásokban. Odinga 2007-ben már átélt hasonlót, akkor a választásokat követő összecsapásokban 1200-an veszítették életüket és 600 ezer embernek kellett menekülnie.

A kenyai feszültséget különösen veszélyessé teszi az etnikai megosztottság, az országban ugyanis több mint negyven különböző törzs él. A jelenlegi elnök, Uhuru Kenyatta a legnépesebb törzs, a kikuju tagja, ők adják a lakosság körülbelül 22 százalékát, de politikai és gazdasági hatalmukat ennél jelentősebbre becsülik. Raila Odinga viszont a nagyjából 13 százalékot adó rivális törzs, a luók tagja, akik viszont azt érzik, az utóbbi időben háttérbe szorultak. A törzsek egymás ellen fordításában már a brit gyarmatosítóknak is nagy rutinjuk volt, a rossz gyakorlat pedig a függetlenség 1963-as kikiáltása után is megmaradt. Habár a politikusok szeretik az ellenkezőjét állítani, az 50 millió lakosság jelentős része még mindig törzsi hovatartozás vagy szövetségek alapján szavaz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.