Véget érhet az évtizedes palesztin megosztottság

A Hamasz és Fatah éppen békét kötött Kairóban. Gázában már ünnepelnek, de még korai előre örülni.

Nagy kérdés még, hogy mit szól a megbékéléshez Izrael? Abdel Fattáh asz-Szíszi egyiptomi elnök korábban már arról beszélt, hogy a kiegyezés az izraeli–palesztin békemegállapodásnak is előkészíti a terepet. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont kijelentette, hogy minden jövőbeni kormánynak fel kell oszlatnia a terrorszervezet fegyveres szárnyát, és meg kell szakítania a kapcsolatokat Iránnal. Egyelőre úgy tűnik, ezek közül egyik sem valósul meg.

Mi sem jelzi jobban, hogy az izraeli–palesztin béke még messze van, hogy csütörtökön az Egyesült Államok bejelentette, 2018. december 31-ei hatállyal kilép az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből, az UNESCO-ból. Washington a lépést – melyről állítólag Rex Tillerson külügyminiszter döntött – azzal indokolta, hogy a szervezet elfogult Izraellel szemben, és reformokra szorul. De szerepe lehetett Donald Trump azon szándékának is, hogy le kell faragni az ENSZ költekezéséből, márpedig az UNESCO-nak 500 millió dolláros tartozása van. Igaz, az Egyesült Államok már a palesztinok csatlakozása óta beszüntette a tagsági díj fizetését, mire 2013-tól megvonták szavazati jogát. A kijelölt dátum után Washington megfigyelőként lesz jelen a szervezetben. A lépés inkább szimbolikus – ahogy gyakran az UNESCO döntései is –, azonban nem elképzelhetetlen, hogy dominószerűen más szövetségesekre is hatással lesz a 195 tagú szervezetben. Izraelben például azonnal jelezték, hogy csatlakoznának az Egyesült Államokhoz.

Az amerikai vádakat arra alapozzák, hogy 2011 óta Palesztina teljes jogú tagja az UNESCO-nak, az utóbbi hónapokban pedig több olyan határozatot hoztak, melyek Izrael ellen irányultak. Például úgy döntöttek, hogy a ciszjordániai Hebron óvárosa veszélyeztetett világörökségi helyszín, más határozatokban pedig a zsidók és Jeruzsálem történelmi kapcsolatát tagadták meg. Az időzítés sem véletlen, az UNESCO élére ugyanis éppen a héten választanak új vezetőt. A szavazáson jelenleg az egykori francia, illetve katari kulturális miniszter a legesélyesebb, utóbbit pedig meglehetősen Izrael-ellenesként tartják számon.

Nem ez az első eset egyébként, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi székhelyű szervezetből. 1984-ben Ronald Reagan kormányzata döntött így, akkor azzal vádolták az UNESCO-t, hogy túlságosan szovjetpárti. A Szovjetunió már rég felbomlott, mire George W. Bush 2002-ben végül úgy döntött, hogy újra csatlakoznak.