Az angol monarchia évezredes történetében példátlan évfordulóra készül a londoni udvar: platinalakodalmát, vagyis 70. házassági évfordulóját ünnepli hétfőn a 91 esztendős II. Erzsébet királynő és 96 éves férje, Fülöp edinburgh-i herceg. A 21 éves Erzsébet hercegnő, VI. György király elsőszülött leánya, és Fülöp, András görög herceg Korfun született fia 1947. november 20-án kelt egybe a londoni westminsteri apátságban. Nagy-Britannia, amely ma a világ ötödik legnagyobb gazdasága, akkoriban még a háború utáni igen szűkös időket élte, és a fényes esküvő bevilágította a jegyrendszertől, végtelen sorban állásoktól, szegénységtől gyötört ország komor hétköznapjait.
A központi elosztást végző állami bürokrácia a hercegnőről sem feledkezett meg: Erzsébet is megkapta a kvótán felül járó 200 plusz ruhakupont, amely a korabeli rendelkezések szerint az esküvőjükre készülő brit menyasszonyokat megillette. Az alattvalók lelkesedését jelezte, hogy nők ezrei küldték el az ország minden sarkából a hercegnőnek saját ruhakuponjaikat, de mivel ezek átruházása törvényileg tilos volt, az udvar lelkiismeretesen mindet visszaküldte a feladóknak. A hercegnő által módszeresen megtakarított saját szövetjegyekből is egyedülálló, elefántcsontszínű, 4,5 méteres uszállyal ellátott, 10 ezer gyönggyel ékesített esküvői ruha született.
A több emberöltőn átívelő házasság története azonban még a II. világháború előtt kezdődött. Erzsébet hercegnő ugyanis már kislánykorában beleszeretett a „hontalan”, fiatal brit-görög nemesbe, udvari krónikások szerint akkor, amikor – legalábbis hivatalosan – először találkoztak. Ez 1939 júliusában történt, amikor a királyi család rövid látogatást tett a dartmouth-i haditengerészeti akadémián. Az eseményt szervező Lord Mountbatten, VI. György távoli rokona, India későbbi alkirálya – akit negyven évvel később az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) pokolgépe ölt meg – saját első unokaöccsét bízta meg a két ifjú hercegnő, a 13 éves Erzsébet és húga, Margit szórakoztatásával. Fülöp, a kísérőnek kijelölt 18 éves dartmouth-i kadét a családi kapcsolatok révén már korábban is ismerte a hercegnőket, ám az udvari évkönyvek ezt a találkozót jegyzik fel elsőként.