Nem időzített túl jól a magyar diplomácia: éppen akkor került ránk a sor a 16+1, Kína–Közép-Kelet-Európa együttműködés csúcstalálkozójának megszervezésére, amikor Brüsszel és Peking között megint látványosan kiéleződnek a konfliktusok. Az Európai Unió és Kína viszonyát jellemző ellentét nem új keletű, az utóbbi hónapokban azonban – éppen a 16+1 együttműködéssel összefüggésben – számos tudományos cikk jelent meg a témában. Ahogyan arra a lengyel Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) szeptemberi elemzése is rámutat, az EU hajlamos az unió egységét megbontó trójai falóként tekinteni a tizenegy tagállamát magába foglaló kínai kezdeményezést. A kutatóintézet szerint ez az elképzelés a kínai tőkebeáramlásban látja a veszély forrását. A 16+1 együttműködésben részt vevő tagállamok ugyanis alárendelt függőségi viszonyba kerülhetnek Pekingtől, ezáltal Kína a közös ügyekben hozott döntések felett befolyásra tehet szert.
Májusban jelent meg a pekingi központú Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) tanulmánykötete, amelyben szintén megjelent a 16+1 együttműködés 2012-es megalapítása óta lappangó feszültség. „Európában létezik egy meghúzódó, óvatosan artikulált bizalmatlanság mind a 16+1 együttműködés, mind az Övezet és út kezdeményezéssel szemben is. Ennek lényege az a feltételezés, hogy a két kínai program egy nagy kínai stratégia részét alkotja, amely Kína globális hegemóniáját alapozza meg az EU megosztásával” – írja tanulmányában Kusai Sándor korábbi pekingi magyar nagykövet. Megkeresésünkre hozzátette, az együttműködéssel szembeni ellenérzések három szinten jelennek meg. Elsőként a vezető európai multinacionális cégek szintjén, melyek féltik a kelet- és közép-európai piacaikat a kínai versenytárstól. A másik szint az európai közösség intézményrendszere, ahova a bürokrácia, a tudományos közeg és a sajtó egyaránt tartozik. A harmadik réteg a kínai jelenléttel szemben ellenérdekelt politikai érdekcsoportok.
„Európa bizalmatlansága tovább nőtt, mikor sor került az Övezet és út kezdeményezés májusi csúcstalálkozójára” – tette hozzá. A Pekingben tartott eseményen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett, akkor Hszi Csin-ping kínai államfővel találkozott, és a magyar közvéleményben is megerősödtek a Peking globális felemelkedésével szembeni ellenérzések.