Alábbhagyott Kína lelkesedése régiónk iránt

Az Európai Unió a kínai befolyás növekedése miatt aggódik, Peking viszont nem áldozná fel uniós kapcsolatait régiónkért.

Később az unió gyakorlati lépésekre is elszánta magát. Augusztus végén jelent meg a hír, miszerint Németország, Franciaország és Olaszország kezdeményezte az unióba érkező, stratégiai ágazatokat érintő beruházások feletti kontroll kiterjesztését. Koncepciójuk szerint az európai intézményeket vétójoggal ruháznák fel a harmadik országból érkezett beruházások megakadályozására. Elemzők szerint mindez összefügghet azzal a szakmai körökben újabban hangoztatott gondolattal, miszerint a 16+1 együttműködés mögötti lelkesedés érezhetően alábbhagyott, különösen Peking részéről. Úgy tudjuk, Kína az idei csúcstalálkozónak sem akart nagy sajtóvisszhangot. Értesüléseink szerint kormányközeli sajtóorgánumokat meg is kerestek azzal a kéréssel, hogy az eseményt kezeljék visszafogottabban. A magyar–kínai kapcsolatokkal foglalkozó forrásaink szerint Peking nem áldozná fel uniós kapcsolatait a közép- és kelet-európai régió kedvéért, ezért a 16+1 formációt is alacsonyabb intenzitással kezeli.

„Természetesen Kínát aggasztja az ellene szóló brüsszeli kezdeményezés” – mondta lapunknak Dragana Mitrovic, a Belgrádi Egyetem Ázsia-központjának vezetője. A kutató szerint Peking kiváltságos kereskedelmi pozíciót foglal el, miközben ugyanis a globalizmus és a szabadkereskedelem fontosságát hangsúlyozza, valójában protekcionista gazdaságpolitikát folytat. „Most, hogy az Európai Unió a kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatokra és nagyobb óvatosságra törekszik, Kína a protekcionizmus ellen emeli fel a szavát” – mutatott rá Mitorvic. A szerb sinológus szerint éppen ez a konfliktus áll a jelenség mögött, s a 16+1 együttműködés unión kívül eső öt európai országában a kínai infrastrukturális és energetikai befektetések jóval nagyobb részben valósultak meg. Mitrovic azonban hangsúlyozza, a beruházások többsége valójában a kínai eximbanktól kapott hitel formájában valósultak meg.

„A hitellel a kormányoknak garanciát kell vállalniuk a projekt megvalósítására, ami az Európai Unióban nem lehetséges. Az így beáramlott tőkének ráadásul csak elenyésző része került helyi vállalatokhoz, a beruházások nagy részét kínai állami tulajdonú cégek végzik el. Az egész procedúra szembemegy az Európai Uniós alapelvekkel” – mondta a belgrádi professzor.

A magyar kormány szerencsétlenségére az Európai Unió éppen a hazánkat érintő beruházáson statuál példát. Brüsszel bizonyára felismerte, a 16+1 együttműködés állatorvosi lova a Budapestet és Belgrádot összekötő vasútvonal, részben ezért sem enged a projekt miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásból. A folyamat a szerbiai oldalon halad, igaz ott az orosz érdek győzedelmeskedett: Dragana Mitrovic elmondta, az orosz állami vasúttársaság már be is fejezte a Belgrád és Újpázova közötti szakasz felújítását, mintegy 8000 millió dolláros orosz hitelből. Hogy mi lesz a kínai elképzelés sorsa, még kérdéses – tette hozzá. A belgrádi kormány elkészítette a beruházáshoz szükséges technikai dokumentációt, Mitrovic szerint azonban a kínaiak nem fogadták el. A hírek szerint a konfliktus egyik alapja, hogy a szerbek az áruszállítás kapacitásbővítésére készítették el a műszaki terveket, a kínaiak azonban a személyszállításhoz szükséges modernizációt is szükségesnek tartják.