A stratégiát 2015-ben hirdette meg Szijjártó Péter, négy évvel a „keleti nyitás” politikájának bejelentése után. A stratégia – amit a külgazdasági és külügyminiszter szerint nem a magyar kormány talált ki, hanem másoktól másolta – célja főként az afrikai és latin-amerikai külgazdasági és külkapcsolatok fellendítése (lett volna). Mint a bejelentéskor a tárcavezető közölte, 2014–2015-ben négy nagykövetséget és hat kereskedőházat nyitottak a két térségben. Nagykövetségek továbbra is nyílnak és nyílhatnak: nemrég a perui Limában avatott külképviseletet a tárcavezető; továbbá már bejelentették, Ugandában is követség nyílik; emellett külügyes forrásból úgy értesültünk, tervezik, hogy a magyar diplomácia ismét beteszi lábát a polgárháború miatt 2011-ben elhagyott líbiai Tripoliba.
– Se lenyelni, se kiköpni nem tudta a kereskedőházas történetet a kormány – mondta lapunknak Hajdu Nóra, aki szerint egyértelműen látszik, hogy a déli nyitás megbukott. Mint mondta, hiába akarta fellendíteni a magyar kormány, az Afrikába irányuló export még csökkent is a stratégia 2015-ös bejelentése óta. Emellett elárulta, Szijjártó szavát is szegte, hiszen 2015-ös bejelentésével ellentétben Orbán Viktor miniszterelnök nem utazott a déli nyitás célországaiba.
A kereskedőházak bezárása alapvetően nem meglepő fejlemény, hiszen a HVG.hu által egy éve kikényszerített iratok már árulkodtak a hálózatépítési anomáliákról. Az sem biztos, hogy teljesen megszűnne a tevékenység az érintett országokban, a Napi.hu értesülése alapján az ecuadori és perui kereskedőház üzemeltetője a szerződés felbontását követően is vállalta, hogy ingyen dolgozik tovább a külgazdasági kapcsolatok javításán. Mindezek alapján nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a déli nyitás stratégiáját elvetné a kormány, ezt Hajdu Nóra is elismerte. Úgy véli, az sem zárható ki, hogy átrendezési kísérletről van szó, amelynek célja, hogy optimálisabb működést alakítsanak ki.
