Déli nyitásból zárás: elfolyt százmilliók

Tizennégy kereskedőházat zárnak be. Vajon véget vetnek a stratégiának, vagy csak optimalizálják a végrehajtást?

Hivatalossá vált, amiről november elején már mi is írtunk: a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. több mint egy tucat kereskedőházat zár be. Korábban arról szóltak a hírek, hogy e helyszíneken csupán felbontják a szerződéseket a jelenlegi üzemeltetőkkel, azonban a Külgazdasági és Külügyminisztérium – amely az MNKH felügyeletét ellátja – közérdekűadat-igénylésre adott válaszban ismerte el a bezárásokat.

Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke október közepén érdeklődött a Szijjártó Péter vezette tárcánál az iránt, hogy mely kereskedőházakat zárja be az MNKH, illetve mennyibe került ezek üzemeltetése. A politikus lapunk kérdésére elárulta, a most bezáró intézmények közül a legrégebbit mindössze 18 hónappal ezelőtt nyitották, de akadt olyan is, amely csak egy éve üzemelt. A költségeket havi bontásban adta ki a minisztérium, ezeket összeadva több mint hatszázmillió forint jön ki.

Afrikában négy (Afrikai régió, Dél-afrikai Köztársaság, Marokkó, Szubszaharai régió), Latin-Amerikában öt (Brazília, Chile, Ecuador, Mexikó, Peru), Ázsiában négy (Dél-India, Kuvait, Mongólia, Oroszország), Európában pedig egy (Szerbia) kereskedőház zár be. Érdekesség, hogy a felsorolásból csupán az afrikai kereskedőházak nem szerepelnek már az MNKH honlapján. Azt nem tudni, hogy Oroszország több ilyen intézményéből melyik húzza le a rolót. Mindenesetre jól látszik, hogy a tizennégy bezáró kereskedőházból kilenc az úgynevezett déli nyitás stratégiája nyomán nyílt meg.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára tíz napja, a Magyar–Brazil Vegyes Bizottság 3. ülése után nyilatkozta, hogy ugyan jelentős fejlődés előtt állnak a magyar–brazil gazdasági kapcsolatok, azonban nem lehetünk elégedettek, ezért a következő hónapokban intenzív munka zajlik majd a két ország vállalatai és állami szereplői közötti gazdasági együttműködés fejlesztésére. Magyar Levente akkor azt is kihangsúlyozta, hogy a brazil–magyar vállalatok közötti kooperáció erőteljes bővítésére helyezik a hangsúlyt.

A brazíliai kereskedőházat szinte ugyanezekre a célokra hivatkozva hozták létre, de úgy látszik, nem sok sikerrel, viszont annál nagyobb költséggel. (MN) 

A stratégiát 2015-ben hirdette meg Szijjártó Péter, négy évvel a „keleti nyitás” politikájának bejelentése után. A stratégia – amit a külgazdasági és külügyminiszter szerint nem a magyar kormány talált ki, hanem másoktól másolta – célja főként az afrikai és latin-amerikai külgazdasági és külkapcsolatok fellendítése (lett volna). Mint a bejelentéskor a tárcavezető közölte, 2014–2015-ben négy nagykövetséget és hat kereskedőházat nyitottak a két térségben. Nagykövetségek továbbra is nyílnak és nyílhatnak: nemrég a perui Limában avatott külképviseletet a tárcavezető; továbbá már bejelentették, Ugandában is követség nyílik; emellett külügyes forrásból úgy értesültünk, tervezik, hogy a magyar diplomácia ismét beteszi lábát a polgárháború miatt 2011-ben elhagyott líbiai Tripoliba.

– Se lenyelni, se kiköpni nem tudta a kereskedőházas történetet a kormány – mondta lapunknak Hajdu Nóra, aki szerint egyértelműen látszik, hogy a déli nyitás megbukott. Mint mondta, hiába akarta fellendíteni a magyar kormány, az Afrikába irányuló export még csökkent is a stratégia 2015-ös bejelentése óta. Emellett elárulta, Szijjártó szavát is szegte, hiszen 2015-ös bejelentésével ellentétben Orbán Viktor miniszterelnök nem utazott a déli nyitás célországaiba.

A kereskedőházak bezárása alapvetően nem meglepő fejlemény, hiszen a HVG.hu által egy éve kikényszerített iratok már árulkodtak a hálózatépítési anomáliákról. Az sem biztos, hogy teljesen megszűnne a tevékenység az érintett országokban, a Napi.hu értesülése alapján az ecuadori és perui kereskedőház üzemeltetője a szerződés felbontását követően is vállalta, hogy ingyen dolgozik tovább a külgazdasági kapcsolatok javításán. Mindezek alapján nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a déli nyitás stratégiáját elvetné a kormány, ezt Hajdu Nóra is elismerte. Úgy véli, az sem zárható ki, hogy átrendezési kísérletről van szó, amelynek célja, hogy optimálisabb működést alakítsanak ki.

Ugyanakkor jelzésértékű, hogy a déli nyitás kulcsfigurája, a stratégiáért felelős helyettes államtitkár, Bus Szilveszter a thaiföldi Bangkokban lesz magyar nagykövet. Rajta kívül a Szijjártó Péter vezette tárca több vezetője is nagykövetként folytathatja. A bizalmi emberek, egykori futsalcsapattársak távozása előrevetítheti akár a tárcavezető távozását is: Szijjártó Péter állítólag arra készül, hogy a választás után Lázár Jánost váltsa a Miniszterelnökség élén.