Öt év börtönre ítéltek Kínában egy aktivistát, aki online előadásokat tartott Tajvan demokratizálásáról, és vezetője volt egy alapítványnak, amely támogatást nyújtott Kínában bebörtönzött politikai foglyok családtagjainak.
A közép-kínai Jüejang város másodfokú bírósága azután szabta ki ítéletét Li Ming-csőre, hogy bűnösnek találta őt az államhatalom elleni felforgatás bűntettében.
Vádlott-társát, a Kínai Népköztársaságban élő Peng Ju-huát hét év szabadságvesztésre ítélték.
Lihez hasonlóan Peng is bűnösnek vallotta magát, bevallva, hogy Palm Flower társaság néven szervezetet alapított, „hogy nyomást gyakoroljon Kínára egy többpárti rendszer elfogadásáért”. Li az ő oktatásügyekkel megbízott helyettese volt – tette hozzá.
Tajvan, amelyet a pekingi kommunista vezetés Kína részének tekint, azonnal elutasította az ítéletet.
„A demokratikus eszmék terjesztése nem számíthat bűncselekménynek” – jelentette ki nyilatkozatában Alex Huang, a Tajvan szigetén működő Kínai Köztársaság elnökének, Caj Jing-vennek a szóvivője. Huang egyúttal felszólította Pekinget, hogy a legsürgősebben engedje szabadon Lit, és engedje hazatérni Tajvanra.
„Nem fogadhatjuk el, hogy Li Ming-csőt elítélték államellenes felforgatásért, csak mert a kontinentális Kína civil társadalmáért és a demokráciáért érzett aggodalmától vezérelve megosztotta a szabadságról és a demokráciáról alkotott eszméit” – áll a tajvani nyilatkozatban.
Lit az idén márciusban Kínában vették őrizetbe, és ügyét először szeptemberben tárgyalták a felesége által politikai kirakatpernek minősített körülmények között.
A Li elleni per volt az első bűnvádi eljárás egy nonprofit szervezet tagja ellen Kínában azóta, hogy Pekingben törvényt hoztak a külföldi nem kormányzati szervezetek (NGO-k) ellenőrzésének szigorításáról
– írja az MTI. Az új törvény leszögezi, hogy a külföldi NGO-k nem veszélyeztethetik Kína nemzetbiztonságát és etnikai egységét, ezért szoros rendőrségi ellenőrzés alá kell őket helyezni.
Hasonló, bár enyhébb szabályozás van érvényben júniustól Magyarországon is. A sokat kritizált civiltörvény orosz és izraeli mintára született meg, és lényege, hogy az évente legalább 7,2 millió forintnyi külföldi támogatáshoz jutó civil szervezeteknek külföldről támogatott szervezetként kell regisztráltatniuk magukat, és a megkülönböztető címkét a honlapjukon, illetve a kiadványaikban is közzé kell tenniük.
A törvényt itthon az Országgyűlés fideszes többsége fogadta el – valószínűleg alkotmányellenesen, de ezt hivatalosan megállapítani még nem lehet, hiszen az Alkotmánybíróság még mindig nem döntött a négy hónapja benyújtott alkotmányjogi panaszokról.
Kína kommunista vezetői 2015-ben átfogó kampányt indítottak a másként gondolkodókkal szemben, emberi jogi aktivisták és jogvédők százait véve őrizetbe.
Miközben a kínai civil törvény első áldozatai megkezdik büntetésük letöltését, Li Ko-Csiang kínai miniszterelnök Budapesten tárgyal Orbán Viktorral és kormánytagokkal. A miniszterelnök hétfőn kedélyesen fogadta 16 közép- és kelet-európai ország és Kína vezetőjét, s arról beszélt, hogy Európának nem szabad bezárkóznia, mert akkor elveszti a fejlődés lehetőségét.
A demokrácia védelméről, a civil jogvédelemről a találkozón nem esett szó, ahogy a tibetiek elnyomásáról sem.
