Elhúzódik az új vizsgálat az orosz cári család maradványainak ügyében

Ereklye lehet a Romanovok maradványaiból, de még nincs meg a genetikai vizsgálatok eredménye.

Molodcova beszámolója szerint 34 törvényszéki vizsgálat indult a halottak azonosítására. A szakértőknek meg kell állapítaniuk a halál okát, az elhantolás idejét, a holttestek nemét, fizikai adottságait, valamint azt, hogy rokoni kapcsolatban álltak-e egymással. A molekuláris genetikai vizsgálatok még nem zárultak le. A nyomozó kijelentette, hogy kihallgattak több mint 20 olyan személyt, akiknek közük volt a „jekatyerinburgi maradványok” megtalálásához.

Az ügy különös pikantériája, hogy az SZKR akadémikusok, egyetemi és egyházi szakértők bevonásával törvényszéki szakértői tanácsot kíván felállítani egy olyan pszichológiai és történelmi vizsgálat lefolytatására, amelynek feladata azt lenne tisztázni, hogy nem rituális gyilkosság történt-e. Tyihon Sevkunov püspök, akit a sajtóban „Putyin lelki atyjaként” szoktak emlegetni, a fórumon azt hangsúlyozta, hogy az egyház „a legkomolyabban” viszonyul ehhez a hipotézishez.

„Az egyházi bizottság jelentős részének nincs kétsége afelől, hogy rituális gyilkosság történt” – mondta.

Tyihon püspök idézett a kivégzést levezénylő csekista, Jakov Jurovszkij vallomásából, aki szerint a mészárlás részvevői „cárgyilkosokká akartak válni, sokuk számára ez különleges rítus volt”.

Alekszandr Boroda, az Oroszországi Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke ezzel kapcsolatban sajnálkozását fejezte ki, újságíróknak kijelentve, hogy a rituális gyilkosság vádja egyike a legrégebbi antiszemita rágalmaknak. Emlékeztetett rá, hogy a rágalmak következtében százak és ezrek váltak üldöztetés áldozatává. Felhívta a figyelmet arra, hogy a cárgyilkossággal kapcsolatban hasonló vád már a 90-es években is felmerült, de az akkori ügyészségi vizsgálat „még egyszer megállapította annak alaptalanságát”.

A cári családot az 1918. július 16-ról 17-re virradó éjszakán lőtték halomra Jekatyerinburgban. Nyikolaj Szokolov fehérgárdista nyomozó 1919 és 1922 között elvégzett vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy a holttesteket elhamvasztották. Kutatók az uralkodó család vélt maradványaira 1979-ben bukkantak rá, ám azokat csak 1991-ben hantolták ki. A csontokat a Romanovokkal azonosították, majd 1998-ban a szentpétervári Péter-Pál-székesegyházban helyezték (talán) örök nyugalomra.

A Moszkovszkij Komszomolec című bulvárlap, amely a maga részéről hitelt érdemlőnek tartja a 90-es években lezárt vizsgálatot, úgy vélekedett, az új vizsgálat „színjátékéra” azért van szükség, hogy megnyugtassák az ortodox vallási közösség radikális-konzervatív részét, amely elutasítja a „hamis ereklyék” elfogadását.

„Sem az egyházi hierarchia, sem az állami tisztségviselők nem érdekeltek egy újabb szakadásban és/vagy egy pravoszláv Majdanban” – írta a lap a 2014-es ukrajnai fordulatra utalva.

Az újság szerint a vizsgálattal egyfelől „nyugtatócsontot” vetnek a közvéleménynek, amely türelmetlenül várja „az évszázados hosszúságú” nyomozás lezárását, másfelől érveket sorakoztatnak fel amellett, hogy ebben a munkában nem érdemes egy évszázadra szorítkozni.