Épp ez történt az egyik külsős szerzőjükkel, a még gyerekkorában szüleivel Csehszlovákiából Svédországba disszidált Katerina Janouch újságíróval, aki főként gyerekkönyveivel vált híressé.
Idén januárban a cseh televízió készített vele interjút, amelyben azt mondta, Svédország belerokkan a bevándorlásba, az emberek nem érzik többé biztonságban magukat hazájukban. Ezután gyorsan rákerült az idegenellenes pecsét, kiadói megszüntették a vele kötött szerződésüket, több könyvesbolt bevonta könyveit. Így lett Janouch rendszeres publicistája a Nyheter Idagnak, és talán nem véletlenül többször írt az „elhallgatás kultúrájáról”, vagyis arról, hogy a svédek nagyon szigorúan őrzik a tabutémáikat, és a véleményformáló média nem nyit meg olyan kérdéseket, mint a bevándorlás negatív oldalai vagy a szegregáció.
Az oldal még mindig nyomoz és új információkkal áll elő abban az adatkiszivárgási ügyben, amelyben több millió svéd állampolgár, valamint titkos katonai adatok kerültek idegen, külföldi magánkezekbe, miután a svéd közlekedési hatóság hatalmas adatbázisok kezelését szervezte ki az IBM-nek. Az informatikai multicég azonban cseh, román és szerb leányvállalatainak adta át a munkát, de ezek az it-adminisztrátorok már nem estek át átvilágításon. A botrány miatt két miniszter is lemondott a nyáron, ám a média hamar túllépett az igencsak jelentős nemzetbiztonsági kockázatot jelentő ügyön. A portál most azzal állt elő, hogy az egyik, néven is nevezett szerb számítógépes szakember tíz évig a szerb légierő informatikusaként dolgozott, és ebben a minőségében oroszokkal is találkozhatott.
Chang Frick és a hírportálba anyagilag beszálló Ilan Sadé egyaránt sokszínű személyiségek. Frick félzsidó európai konzervatívként határozza meg magát, Sadé viszont Izraelben is született. Frick hat éve még a radikális jobboldali, jelenleg a legnagyobb ellenzéki párt, a Svéd Demokraták tagja volt, a jogász-üzletember Sadé azonban 2003 és 2006 között még a szociálliberális Középpárt ifjúsági tagozatának elnökeként gondolta, hogy a politika színterére lép. „Van egy radikális baloldali publicistánk és két muszlim kollégánk is” – folytatja Frick, hozzáfűzve, csupán újságírást művelnek, és arról is beszélnek, amiről a fősodrú média nem. Ezek a cikkek sok kattintást kapnak, az emberek szeretik őket – hangsúlyozza.
