– Azért mondtam le, hogy magamat védjem. Napokon belül hazatérek Libanonba – közölte a rijádi Future TV-nek nyilatkozva Szaad Haríri libanoni exkormányfő vasárnap este. Haríri nem sokkal azt követően tette bejelentését, hogy Libanon elnöke, Michel Aoun aziránt érdeklődött Szaúd-Arábiánál, mi történt az egy héttel korábban lemondott miniszterelnökkel.
A politikus akkor Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban jelentette be lemondását, amelyet Aoun nem fogadott el, hanem szavai jobb megválogatására kérte. A szaúdiakkal jó viszonyt ápoló Haríriről azóta nem volt hír. Most azt mondta, visszatér Libanonba, hogy az alkotmánynak megfelelő módon hagyja el hivatalát, elismerve, hogy lemondása „nem a szokványos módon” történt. Arról is beszélt, hogy „pozitív sokkot” adna országának, és hogy szabadon utazhat Szaúd-Arábiában.
A szunnita vezetésű Rijádnak két problémája is lehetett Szaad Harírivel: egyrészt túl sok engedményt tett a síitáknak, másrészt a libanoni egységkormányban ott ül az Iránnal jó kapcsolatban álló, sok állam által terrorszervezetnek minősített Hezbollah is. Szaúd-Arábia ezt követően, múlt csütörtökön hazahívta állampolgárait Libanonból, ahol azóta is aggódnak egykori kormányfőjük miatt.
Nemcsak Aoun, hanem a Hezbollah és Irán is felemelte szavát Haríri állítólagos eltűnése miatt, korábban úgy nyilatkoztak, Szaúd-Arábia túszként tartja fogva a kormányfőt. Egy libanoni hivatalnok pedig arról beszélt névtelenül a Reutersnek, hogy pénteken Aoun elnök több nagykövettel közölte, Haríri emberrablás áldozata lett. Ezzel szemben Yves Le Drian francia külügyminiszter kijelentette, a libanoni politikus szabadon mozoghat és dönthet – végül Haríri is ezt a változatot erősítette meg.
Az Egyesült Államok korábban arra kérte Iránt és Szaúd-Arábiát, ne használják konfliktusuk eszközeként Libanont. Ők mégis így tesznek, akárcsak a jemeni háború esetében.
