A Jog és Igazságosság kormányát két évvel ezelőtt, 2015. november 16-án iktatták be. A 2015 decemberében végzett CBOS-felmérés a PiS támogatottságát 35 százalékra mérte. Eddigi rekordját, 47 százalékos támogatottságot a lengyel kormánypárt a CBOS szerint az idén októberben érte el.
A hétfőn ismertetett felmérés szerint november elején a lengyelek 45 százaléka szavazott volna a PiS-re, ha akkor tartották volna a választásokat.
A felmérésben a második helyen végző, következetes ellenzéki politikát folytató Polgári Platform (PO), valamint a liberális Modern (Nowoczesna, 5 százalék) párt mellett bejutott volna még a parlamentbe a szintén ellenzéki, de az alsóházban olykor a PiS-szel együtt szavazó Kukiz ’15, amely 8 százalékos támogatottságnak örvend.
Az előző választások nyomán a parlamenti alsóházba bekerülő öt tömörülésből a nagy hagyományokra visszatekintő Lengyel Parasztpárt (PSL) nem érte volna el az 5 százalékos küszöböt, a lengyel választók 4 százaléka szavazott volna rá.
A 2015-ös választások nyomán a parlamentből kieső baloldali pártok továbbra is a küszöb alatt maradnának.
A felmérés szerint, amelyet november első hetében végeztek 1016 fős mintán, a választásra jogosult állampolgárok 72 százaléka járult volna az urnákhoz.
Bejelentések szerint Beata Szydlo miniszterelnök a szokásos keddi kabinetülés után értékeli ki félidős kormánya munkáját. Meg nem erősített értesülések szerint a kiértékelésen Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke is felszólalna. Szydlo október végén kilátásba helyezte, hogy a félidős értékeléssel együtt részleges kormányátalakítás is lesz.
A PiS szóvivője, Beata Mazurek viszont a múlt héten elmondta: az átalakítást – amely szerinte inkább a minisztériumok átszervezésével, mintsem lényeges személycserékkel járna – „kissé későbbre” halasztják. Kommentátorok november végén, december elején számítanak a kormányátalakítás részleteinek ismertetésére.
Tüntetés Varsóban
Tüntetést tartottak lengyel igazságügyi dolgozók hétfőn Varsóban, a miniszterelnöki hivatal előtt. Az alkalmazottak magasabb fizetéseket követelnek. A lengyel igazságüggyel persze nem az alacsony fizetések jelentik a legnagyobb problémát, hanem az Európai Bizottság és jogvédők által is keményen kritizált reformtervezet, amelyet a kormány terjesztett elő. Az Andzrej Duda elnök által megvétózott jogszabályok jóval nagyobb beleszólást engedtek volna a törvényhozásnak az igazságszolgáltatás felett. Lengyel sajtóhírek szerint most viszont – többhetes egyeztetés után – előzetes kompromisszumra jutott a Jog és Igazságosság (PiS) párt és Duda az új változatban előterjesztett bírósági törvénytervezetekről. (MN)
