Nagy felhajtás és milliárdos üzlet, de a csörte még várat magára Pekingben

Trump első napja Kínában. A „családi programok” mellett kilencmilliárd dolláros üzletre is sor került.

Buzna Viktor
2017. 11. 08. 18:07
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mosolydiplomáciával és már-már giccses programokkal kezdődött Trump háromnapos pekingi látogatása. Az Egyesült Államok elnöke szerdán érkezett Kínába, a fogadó fél pedig már a repülőtéren kitett magáért. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg katonái mellett masszív rendőri erők és több száz, amerikai és kínai zászlókat lobogtató kisiskolás várta az elnöki különgép, az Air Force One fedélzetéről kilépő Donald és Melanie Trumpot. Rosszmájú politikai elemzők meg is jegyezték: a szokatlan csinnadrattával Peking vélhetően jelezni akarta az amerikai elnöknek, hogy egy birodalom vendégszeretetében részesül.

A külsőségek mindenesetre a nap hátralevő részében is kiemelt szerepet kaptak. Hszi Csin-ping államfő és felesége, Peng Li-jüan az egykori császári palotában, a Tiltott Városban fogadta az amerikai elnöki párt. Trump itt a kínai kapcsolatokban használt diplomáciai „csodafegyverét” is bevetette: a pekingi operaelőadás megtekintése után kínaiul tanuló unokájáról mutatott videót Hszinek és feleségének. Arabella nem ismeretlen a kínai elnöki család számára, áprilisban tett amerikai útjuk során már elkápráztatta tudásával a Hszi házaspárt, és a hatéves kislány videoüzenete most is nagy sikert aratott.

Miközben a két vezető családi programokkal szórakoztatta a sajtót, a háttérben elkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Már az első nap kilencmilliárd dolláros üzletről állapodott meg a Wilbur Ross kereskedelmi miniszter vezette amerikai üzleti delegáció és kínai partnerei. A szerdán aláírt tizenkilenc szerződés közül egyet be is jelentettek, eszerint a kínai piac egyik legnagyobb netes vásárlással foglalkozó cége, a JD.com kétmilliárd dollár értékben vásárol majd amerikai termékeket. A hongkongi székhelyű South China Morning Post hírlaptól beszéltek az üzleti delegáció tagjaival, akik elmondták: a Kínai Kommunista Párt politbürójának nemrég kinevezett új tagja, Vang Jang a tárgyalások során arról beszélt, hogy ez csak a „bemelegítés” volt, csütörtökön újabb üzletekről írnak majd alá szerződést.

A gazdasági tárgyalások a hírek szerint jól haladnak, de a politikai fordulók még okozhatnak fejtörést. A látogatás érdemi része ugyanis csütörtökön veszi majd kezdetét, amelyen Trump prioritása minden bizonnyal az észak-koreai kérdés rendezése lesz. Ezt támasztja alá, hogy az amerikai elnök hétvégén kezdődött ázsiai körutazása során mindkét korábbi célországában, Japánban és Dél-Koreában is a diktatórikus rezsim atomprogramja elleni fellépésre helyezte a hangsúlyt. Míg azonban Abe Sinzó japán miniszterelnök és dél-koreai kollégája, Mun Dzsein örömmel nyugtázhatta Trump harcias szavait, Kína esetében a phenjani kérdés a fő konfliktuspont maradt.

Az ENSZ által elfogadott szankciócsomagot ugyanis Peking csak vonakodva hajlandó végrehajtani, Észak-Korea egyetlen meghatározó kereskedelmi partnereként pedig csupán Kína tud mérvadó gazdasági nyomást gyakorolni az izolált diktatúrára. A Fehér Ház mindenesetre már szerdán igyekezett tematizálni a közbeszédet a csütörtöki hivatalos megbeszélésre. Egy amerikai tisztviselő a Reutersnek arról beszélt, Trump arra fogja kérni Hszit, hogy országa minden pénzügyi kapcsolatot függesszen fel Észak-Koreával.

A hivatalos kommunikáció szintjén viszont semmilyen előrelépés nem történt, Peking továbbra is tartja magát az eddig hangoztatott álláspontjához. Eszerint Kína teljes mértékben tartja magát az Észak-Koreára vonatkozó ENSZ-határozatokhoz. A külügyi tárca nyomatékosította továbbá, hogy Peking ragaszkodik a válság tárgyalásos megoldásához. 

Csao Ming-hao kínai biztonsági szakértő lapunknak elmondta, a két félnek sok lappangó feszültséget kell feloldania, ami kitartó munkát igényel majd. „Trump megválasztásával összességében stabilabbá vált a kétoldalú viszony” – véli, ugyanakkor hozzátette: az észak-koreai válság csak az egyik konfliktuspont. Az októberben megtartott, tizenkilencedik pártkongresszuson ugyanis Hszi Csin-ping „nagyszerű és modern szocialista ország” elérését tűzte ki célul, ami kikezdheti az Egyesült Államok érdekeit. Erre utal például az amerikai vezérkari főnök, Joseph Dunford beszéde – mondta Csao Ming-hao. A szakértő emlékeztetett, Dunford szerint 2025-re Kína az Egyesült Államokra leselkedő legnagyobb veszéllyé válik majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.