Nem kaphatott volna menedéket Belgiumban Puigdemont

A katalán elnök nem a menekültstátuszért, csak a lehető legnagyobb médianyilvánosságért utazott Brüsszelbe.

Kuthi Áron
2017. 11. 01. 14:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Veszélyes precedenst teremthetett volna, ha komolyan felmerül Belgiumban, hogy menekültstátust ajánl a madridi kormány által leváltott katalán kormányfőnek. Ugyan Carles Puigdemont látszólag emiatt utazott Brüsszelbe, valójában a lehető legnagyobb médianyilvánosságot szerette volna megszerezni. Már az is gyanús lehetett a figyelmes hírolvasónak, hogy egy hivatalban lévő belga tárcavezető ajánlotta fel neki a lehetőséget. Theo Francken az ország flamand részét képviselő integrációs miniszter, ha másnak nem, hát neki mindenképpen tudnia kell, hogy egy uniós ország nem adhat politikai menedékjogot más EU-s tagállam polgárának, hiszen ezzel elismerné, hogy a kérelmező otthonában nem működik az igazságszolgáltatás, és alapvető jogok sérülnek. Hogy a miniszter mégis ezzel az ajánlattal állt elő, az pártja és a katalán szeparatisták közötti szoros szálaknak tudható be. Az Új Flamand Szövetség ugyanis a belga szövetségi állam felbomlását és az önálló Flandria létrehozását szorgalmazza, úgy, mint a katalán önállósodás hívei Katalónia elszakadását. 

A Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont és öt minisztere – miközben a Madriddal szembeni csendes ellenállásra kérték a katalánokat – kedden megkapták bírósági idézésüket, és az október 1-jei függetlenségi népszavazásra költött közpénz megtérítésére kötelezték őket. A politikusok személyi szabadsága igencsak korlátozott, péntekig mindenképpen meg kell jelenniük a madridi központi büntetőbíróságon, mert ha ezt nem teszik meg, elrendelik előállításukat, ebben az esetben európai elfogatóparancs kiadása is elképzelhető. Ügyükben lázadás, zendülés, hűtlen kezelés címen van folyamatban vizsgálat. Két volt miniszter időközben már visszatért hazájába. 

Bár a Mariano Rajoy spanyol néppárti kormányfő vezette kormány és az autonómiájától megfosztott Katalónia között kialakult krízisben még egyáltalán nem látszik a megoldás, a feszültség láthatóan csökken. Puigdemont kedden azt is kijelentette, hajlandó elfogadni a december 21-re, csütörtökre kitűzött rendkívüli választást. Ez madridi forgatókönyv szerint az első lépés lenne a konszolidáció útján ahhoz, hogy egy más felállású helyi vezetés kezébe újra át lehessen majd adni az önrendelkezés jogköreit. 

A lakosság függetlenedési hajlandóságának mértékét tehát legközelebb decemberben lehet lemérni, a szándék – legalábbis a hatalmától megfosztott vezetésben – mindenesetre megvan erre. Ez abból is látszik, hogy  a katalán kormány nemrég szakértőket küldött Észtországba, hogy a balti országban fejlesztett virtuális pénzt tanulmányozzák. A gondolat az, hogy egy virtuális átutalási-elszámolási rendszer beindításával el lehetne szakadni a spanyol pénzügyi rendszertől. De az eurócsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem jó előre leszögezte, hogy az eurónak nem lehet alternatívája egyetlen eurót használó országban sem. 

Miközben a hatalom nélküli katalán vezetés az EU igazgatási központjában időzik, azért odahaza is történnek dolgok. Kedden a spanyol rendőrség nyolc kormányzati helyiséget szállt meg, ahol az illegális népszavazással kapcsolatos dokumentumokat foglaltak le. 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.