Nem kér politikai menedéket Belgiumban a leváltott katalán elnök

Carles Puigdemont leszögezte: nem ezért utazott Brüsszelbe.

A brüsszeli sajtótájékoztató helyszínén tüntetők gyülekeztek. Kis létszámban, de mindkét tábor képviseltette magát, egyesek spanyol zászlókat lengettek, és azt skandálták, hogy Viva Espana (Éljen Spanyolország), míg mások katalán lobogókat tartottak a magasba – írja az MTI.

Hétfőn a spanyol sajtó azt találgatta, hol lehet Carles Puigdemont az első munkanapon azóta, hogy péntek este Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a szenátustól kapott felhatalmazás alapján felmentette a katalán kormányt. A politikus nem jelent meg pártja, az Európai Katalán Demokrata Párt (PDeCAT) vezető testületének rendkívüli ülésén sem, ahol arról döntöttek, hogy indulnak a december 21-i előre hozott parlamenti választásokon Katalóniában.

Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap a VTM flamand közszolgálati televíziónak azt mondta: Belgium valószínűleg politikai menedékjogot adna Carles Puigdemont leváltott katalán elnöknek, ha kérelmezné. Francken kijelentését azonban később a belga kormány több tagja is helytelenítette. Charles Michel miniszterelnök szerint a megjegyzés csak „olaj volt a tűzre”, Kris Peeters gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy nem volt „bölcs dolog”, amit az államtitkár mondott.

Belga sajtóhírek szerint Carles Puigdemont néhány napja elképzelhetőnek nevezte, hogy szükség esetén menedékkérelmet nyújt be valamelyik európai ország nagykövetségén. Egyes sajtójelentések szerint a leváltott katalán elnök Barcelonából először autóval Marseille-be ment, és onnan repült Brüsszelbe.

Ugyancsak kedden a spanyol alkotmánybíróság szóvivője bejelentette: felfüggesztették Katalónia függetlenségi deklarációját, amelyet a katalán parlament múlt hét pénteken szavazott meg.

Ismeretes, a katalán parlament függetlenségpárti többsége pénteken támogatta azt a javaslatot, amely kimondta a Katalán Köztársaság, mint független, demokratikus és szociális állam létrejöttét, és jóváhagyta az alkotmányozási folyamat megindítását. A titkos szavazáson az indítványt 70 képviselő támogatta igen szavazattal, 10-en voksoltak ellene, ketten pedig üres papírt dobtak a szavazóurnába. A katalán parlamentnek 135 képviselője van, vagyis 53-an nem vettek részt a szavazásban, de az abszolút többség így is megvolt.

Nem sokkal később a spanyol szenátus megszavazta azt az intézkedéscsomagot, amely az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva a katalán kormány feloszlatását és előre hozott helyi parlamenti választások megrendezését tartalmazza. A spanyol kormány előterjesztését a jelen lévő 262 szenátorból 214-en támogatták, 47-en szavaztak ellene, és egy képviselő tartózkodott a voksolásnál.

Katalóniában még október 1-jén rendeztek népszavazást a függetlenségről. Ezt a madridi kormány alkotmányellenesnek minősítette, és rendőri erővel igyekezett megakadályozni – a civileket bántalmazó spanyol csendőrök képei bejárták a világot. A referendumon alacsony, 43 százalékos részvétel mellett nagy többséggel győztek a függetlenségpártiak. Ennek megfelelően a katalán parlament október 10-én Carles Puigdemont deklarálta a függetlenséget, de annak végrehajtását fel is függesztette, párbeszédre szólítva fel a spanyol kormányt.

Megkapták az első bírósági idézéseket a feloszlatott katalán parlament elnökségi tagjai kedden. Carme Forcadell volt házelnöknek és az elnökség további öt tagjának csütörtökön, illetve pénteken kell megjelennie a legfelső bíróságon, hogy vallomást tegyen.

José Manuel Maza spanyol állami főügyész hétfőn kezdeményezte büntetőeljárás megindítását lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Mivel előbbieket már nem védi a képviselői mandátum, ügyüket a spanyol központi büntetőbíróság tárgyalja. Ám a parlamenti elnökség tagjai a december 21-i előre hozott katalán parlamenti választásokig formálisan hivatalban maradnak, így az eljárást a legfelső bíróság folytatja le. A vádhatóság szerint a katalán parlament elnökségének tagjai döntéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a törvényhozás elé kerülhessenek a függetlenségi folyamat előrehaladását célzó javaslatok. (MTI)