Nem kér politikai menedéket Belgiumban a leváltott katalán elnök

Carles Puigdemont leszögezte: nem ezért utazott Brüsszelbe.

Sajtóértekezletén Carles Puigdemont rámutatott: az ügyüknek semmi köze a belga politikához, kifejezetten Brüsszelbe, „Európa szívébe” jöttek, hogy felhívják a figyelmet „Katalónia problémájára”. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, addig fognak maradni, amíg szükségesnek tartják, a helyzet ugyanis folyamatosan változik, a belga fővárosban pedig inkább biztosítva látják a jogaikat. „Nem illegálisan vagyunk itt. Európai polgárok vagyunk, mozgásszabadság van” – húzta alá.

„Azért jöttünk ide, hogy elkerüljük a konfrontációt, amelyre talán sor került volna, ha Barcelonában maradunk” – fogalmazott. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy azonnal vissza fognak térni Katalóniába, amint „világos biztosítékokat” kapnak a spanyol hatóságoktól a „tisztességes eljárásra” és az „igazságos bánásmódra”.

A spanyol miniszterelnök által pénteken menesztett Puigdemont leszögezte: tiszteletben fogják tartani a december 21-i katalóniai regionális választás eredményét. Madrid azt akarja elérni, hogy Katalónia felhagyjon az elszakadás „politikai projektjével”, ez azonban nem fog megtörténni – hangoztatta a volt elnök, aki hétfőn érkezett Brüsszelbe. Hozzátette: a zűrzavar és az erőszak elkerülése érdekében mindazonáltal „le kell lassítani” a függetlenség folyamatát.

„Arra kérem a katalán népet, hogy készüljön fel, hosszú út áll még előttünk. Győzelmünk alapja a demokrácia lesz” – mondta Puigdemont, aki szerint párbeszédre és erőszakmentes megoldásra van szükség annak ellenére, hogy „súlyos a demokratikus deficit” Spanyolországban.

Az Európai Bizottság illetékes szóvivője kedden közölte: legjobb tudása szerint Puigdemont eddig nem lépett kapcsolatba a brüsszeli testülettel, a katalán válság ügyében pedig továbbra is változatlan a bizottsági álláspont.

Charles Michel belga kormányfő később közleményben azt írta: nem a belga kormány meghívására érkezett Carles Puigdemont előző nap Brüsszelbe, a leváltott katalán elnök ugyanolyan elbírálás alá fog esni, mint bármely más uniós állampolgár. „A belga kormány semmilyen módon nem bátorította Puigdemont urat, hogy jöjjön Belgiumba” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Emlékeztetett rá: kormánya számos alkalommal politikai párbeszédet sürgetett a szembenálló felek között a katalóniai válság megoldása érdekében.

A brüsszeli sajtótájékoztató helyszínén tüntetők gyülekeztek. Kis létszámban, de mindkét tábor képviseltette magát, egyesek spanyol zászlókat lengettek, és azt skandálták, hogy Viva Espana (Éljen Spanyolország), míg mások katalán lobogókat tartottak a magasba – írja az MTI.

Hétfőn a spanyol sajtó azt találgatta, hol lehet Carles Puigdemont az első munkanapon azóta, hogy péntek este Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a szenátustól kapott felhatalmazás alapján felmentette a katalán kormányt. A politikus nem jelent meg pártja, az Európai Katalán Demokrata Párt (PDeCAT) vezető testületének rendkívüli ülésén sem, ahol arról döntöttek, hogy indulnak a december 21-i előre hozott parlamenti választásokon Katalóniában.

Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap a VTM flamand közszolgálati televíziónak azt mondta: Belgium valószínűleg politikai menedékjogot adna Carles Puigdemont leváltott katalán elnöknek, ha kérelmezné. Francken kijelentését azonban később a belga kormány több tagja is helytelenítette. Charles Michel miniszterelnök szerint a megjegyzés csak „olaj volt a tűzre”, Kris Peeters gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy nem volt „bölcs dolog”, amit az államtitkár mondott.

Belga sajtóhírek szerint Carles Puigdemont néhány napja elképzelhetőnek nevezte, hogy szükség esetén menedékkérelmet nyújt be valamelyik európai ország nagykövetségén. Egyes sajtójelentések szerint a leváltott katalán elnök Barcelonából először autóval Marseille-be ment, és onnan repült Brüsszelbe.

Ugyancsak kedden a spanyol alkotmánybíróság szóvivője bejelentette: felfüggesztették Katalónia függetlenségi deklarációját, amelyet a katalán parlament múlt hét pénteken szavazott meg.

Ismeretes, a katalán parlament függetlenségpárti többsége pénteken támogatta azt a javaslatot, amely kimondta a Katalán Köztársaság, mint független, demokratikus és szociális állam létrejöttét, és jóváhagyta az alkotmányozási folyamat megindítását. A titkos szavazáson az indítványt 70 képviselő támogatta igen szavazattal, 10-en voksoltak ellene, ketten pedig üres papírt dobtak a szavazóurnába. A katalán parlamentnek 135 képviselője van, vagyis 53-an nem vettek részt a szavazásban, de az abszolút többség így is megvolt.

Nem sokkal később a spanyol szenátus megszavazta azt az intézkedéscsomagot, amely az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva a katalán kormány feloszlatását és előre hozott helyi parlamenti választások megrendezését tartalmazza. A spanyol kormány előterjesztését a jelen lévő 262 szenátorból 214-en támogatták, 47-en szavaztak ellene, és egy képviselő tartózkodott a voksolásnál.

Katalóniában még október 1-jén rendeztek népszavazást a függetlenségről. Ezt a madridi kormány alkotmányellenesnek minősítette, és rendőri erővel igyekezett megakadályozni – a civileket bántalmazó spanyol csendőrök képei bejárták a világot. A referendumon alacsony, 43 százalékos részvétel mellett nagy többséggel győztek a függetlenségpártiak. Ennek megfelelően a katalán parlament október 10-én Carles Puigdemont deklarálta a függetlenséget, de annak végrehajtását fel is függesztette, párbeszédre szólítva fel a spanyol kormányt.

Megkapták az első bírósági idézéseket a feloszlatott katalán parlament elnökségi tagjai kedden. Carme Forcadell volt házelnöknek és az elnökség további öt tagjának csütörtökön, illetve pénteken kell megjelennie a legfelső bíróságon, hogy vallomást tegyen.

José Manuel Maza spanyol állami főügyész hétfőn kezdeményezte büntetőeljárás megindítását lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Mivel előbbieket már nem védi a képviselői mandátum, ügyüket a spanyol központi büntetőbíróság tárgyalja. Ám a parlamenti elnökség tagjai a december 21-i előre hozott katalán parlamenti választásokig formálisan hivatalban maradnak, így az eljárást a legfelső bíróság folytatja le. A vádhatóság szerint a katalán parlament elnökségének tagjai döntéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a törvényhozás elé kerülhessenek a függetlenségi folyamat előrehaladását célzó javaslatok. (MTI)