Kérdés, hogy ez a válasz megnyugtatja-e Marokkót, hiszen ettől Nyugat-Szahara képviselőit még meghívhatják, az ugyanis az Afrikai Uniótól függ. Az észak-afrikai országnak ugyanakkor erős szövetségese van az EU-n belül is Franciaországban, amely segítségére sietve most is egyértelműen leszögezte: csak szuverén országokat szeretne látni a csúcson. Az EU-nak a katalán helyzet és az amiatt felerősödő függetlenségi törekvések miatt egyébként kétszer is meg kell gondolnia, hogyan viszonyul az effajta szeparatista mozgalmakhoz. Marokkó 33 év után februárban lépett vissza az Afrikai Unióba, de az borítékolható volt, hogy Nyugat-Szahara miatt még lesznek konfliktusok.
Brüsszel egyszer már meghátrált a kérdésben: 2016-ban az Európai Unió Bírósága ítéletében úgy határozott, hogy az EU és Marokkó közötti társulási és liberalizációs megállapodás nem vonatkozik Nyugat-Szaharára. Az akkori döntésnek az volt a lényege, hogy az EU elismerte, a terület nem része Marokkónak. Ugyanakkor Nyugat-Szahara függetlenségét sem támogatja, így patthelyzet alakult ki.
Az Európai Unió–Afrika-csúcstalálkozó már korábban is vezetett diplomáciai viszályhoz. Éppen a most puccsot megélő Zimbabwéban szólalkoztak össze a szervezetek: mivel Robert Mugabe diktátort és feleségét az európai országok szankciókkal sújtották, az afrikaiak viszont ragaszkodtak volna a részvételükhöz, az első, 2000-ben rendezett kairói találkozó után a tervezett három helyett hét évet kellett várni a következő találkozóra.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!