Óriási iparággá fejlődött az elmúlt évtizedekben a magánhadseregek működtetése

A helyi háborúkban érdekelt nagyhatalmak előszeretettel veszik igénybe az ilyen cégek szolgáltatásait.

Oroszország hasonló okokból szervezte ki a külföldi hadi tevékenységét. Itt az egyik legfontosabb szereplő évek óta a Wagner Csoport, amely több ezer zsoldost tudhat soraiban. A 2014-ben alapított vállalkozás megálmodója Dmitrij Valerijevics Utkin alezredes, aki nyugdíjba vonulása előtt az orosz katonai hírszerzésnek dolgozott. A Wagner-zsoldosok fizetsége egészen szép összeg, különösen akkor, ha az átlag orosz bérekkel vetjük össze: kiképzés idején havi 80 ezer – nagyjából 360 ezer forint –, bevetéskor háromszor ennyi rubel üti a markát egy Wagner-katonának. Munkából pedig akad bőven. A Krím Oroszországhoz csatolásakor ők voltak azok, akik segítették a félsziget feletti orosz ellenőrzés megerősítését. Az „udvarias embereknek”, máskor csak „kis zöld embereknek” nevezett katonák fegyveres bevetésére végül nem volt szükség, de északabbra, a Donyec-medencében már igen. A legnevezetesebb ütközet, melyben részt vettek, a debalcevei volt, ahol a Wagner fizetett harcosai a Donyecki Népköztársaság szeparatistáit segítették. Ám mindez semmi ahhoz képest, ami 2015 szeptemberétől várt rájuk, amikor Oroszország bekapcsolódott a szíriai háborúba. Segítettek Palmüra első, majd második visszafoglalásában az Iszlám Államtól, később pedig a közép-szíriai és a deir-ez-zóri hadműveletekben is részt vettek. A Wagner áldozatainak számáról ugyan nincsenek nyilvános adatok, ám becslések szerint Szíriában több száz harcosuk esett el, illetve sebesült meg az elmúlt két évben. Múlt hónapban aztán az egész világ megismerhette a Wagner zsoldosait egy propagandavideóból, amely A mi hőseink: Wagner – Akik megvédik a világot a terroristáktól Szíriában címet kapta. A zenével aláfestett felvételből kiderült, hogy az orosz zsoldosok Szíriában modern nehézfegyverzettel is rendelkeznek, így korántsem korlátozódik a szerepük kisegítő feladatokra.

Mindemellett a Wagner szíriai katonái képezték ki az ISIS-vadászok névre hallgató, szírekből toborzott támadó alakulatot is. Szeptemberben az Iszlám Állam fogságba ejtett két Wagner-katonát, ám kiszabadításukért kezdetben a Kreml nem tett lépéseket; később az egyik túsz bátyja azzal vádolta az orosz kormányt, hogy magára hagyja a foglyokat. Ekkor az ISIS-vadászok előálltak egy ajánlattal: százmillió dollárt fizetnek az orosz katonák szabadon bocsátásáért. Később aztán változott az ajánlat: ha a terroristák megölik a két oroszt, akkor mindegyikért száz-száz foglyul ejtett dzsihadistát fognak kivégezni. Hogy beváltották-e az ígéretüket, egyelőre nem tudni, azt viszont igen, hogy az orosz parlament egyik tisztviselője az esetet követően kijelentette: a terroristák az orosz katonákat már megölték, mert azok nem akartak áttérni az iszlám vallásra és visszatérni a hazájukba, hogy ott csatlakozzanak a terrorszervezethez.

A magánhadseregek alkalmazásával szemben azonban ma már egyre több kritika hangzik el. Ugyan az ENSZ 2001-ben tető alá hozott egy, a zsoldosok alkalmazását, finanszírozását és kiképzését tiltó megállapodást, ezt a mai napig csupán 35 ország írta alá. Természetesen a katonai magánvállalatok legnagyobb alkalmazói – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Oroszország – távol tartották magukat az egyezménytől. Az ilyen cégek foglalkoztatásáról nincs semmiféle szabályozás, amelyet a világ országai magukra nézve kötelezőnek tartanának. Ennél is nagyobb probléma, hogy a háborúzó nagyhatalmak napjainkra leginkább a felelősség áthárításáért alkalmazzák ezeket a cégeket, amelyek sokszor mit sem törődnek az emberi jogokkal vagy a fegyverhasználat szabályaival. Nem mellékes az sem, hogy a magas fizetések rombolják a hivatalos hadsereg katonáinak morálját, hiszen azok még hivatásosként sem keresnek annyit, mint ha egy katonai magánvállalatnak dolgoznának. De mindezek messze eltörpülnek a legnagyobb probléma mögött: a zsoldosok bizony hajlamosak arra, hogy ha nem jön időben a fizetés, akkor dezertáljanak, vagy ha máshol jobb bért ajánlanak, akkor átálljanak akár az ellenséghez is. Hogy ez nem légből kapott félelem, leginkább a szíriai háború fejleményei bizonyítják. Szeptemberben a szíriai kormányerők katonái ukrán zászlót találtak egy házban, amelyet korábban az Iszlám Állam foglalt el. Sokan gyanítják, hogy a zászló tulajdonosai ukrán nacionalisták voltak, akik miután amerikai magánhadsereg kötelékében megérkeztek Szíriába, átálltak a terrorkalifátushoz harcolni, mert ott magasabb fizetést kaptak.